Van, aki zenével szereti, sok humorral, fülbemászó dallamokkal, félreértésekkel, bonyodalmakkal, fiatal szerelmesekkel. A tatabányai színház vezetése rátalált egy olyan régi-új darabra, amelyben mindez együtt van. A képen Tóth Orsolya e.h. és Moldvai Kiss Andrea.
Az Én és a kisöcsém című Eisemann-nóta igazi sláger lett, ha eszünkbe jut, dúdoljuk, és már azt sem tudjuk, melyik darabban vált híressé. Írta Gombkötő Gábor a darab bemutatóján. Nos, sokan szerethetik zenével, ugyanis a Megyejárás fesztivál második estéjén mindkét előadás lépcsős teltházat vonzott. A stúdióban klezmer zenére, a nagyszínházban Eisemann slágerekre mozdult a szereplők és a nézők lába. A Negyedik kapu és az Én és a kisöcsém egyaránt nagy sikert aratott. Utóbbi nyíltszíni tapsokkal is, amelyből a legelső Margitai Ágit jutalmazta.
Margitai Ági valamint Janicsek Péter e.h. és Kedvek Richárde.h.
Az Új Forrás meghódította a Nemzeti Színházat - jelentette be Dr. Monostori Imre irodalomtörténész, az irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat főszerkesztője. Az estébe hajló délutáni programon a lap állandó szerzői olvastak fel műveikből. Különleges élmény volt hallgatni Bertók László, Csokits János, Csoóri Sándor, Faludi Ádám, Jász Attila, Nagy Gáspár, Tóth Krisztina, Vasadi Péter előadását. A versek, prózák között felcsendülő zenei improvizáció - Borbély Mihály jóvoltából - színvonalas irodalmi műsor rádiófelvételévé varázsolta a baráti találkozót.
Az Új Forrás honlapja
Az első emeleti kávézó volt a helyszíne, még délelőtt, az Esztergomot bemutató beszélgetésnek is. A vezérfonalat a város egyedülálló egyházi és világi művészettörténeti értékei, építészeti, régészeti kincsei adták, amelyek joggal bátorítják a város vezetését a Világörökségi cím megpályázására.
Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek, Meggyes Tamás Esztergom város polgármestere, Fejérdi Tamás a Magyar Világörökség Nemzeti Bizottságának tagja, Horváth Béla a Magyar Nemzeti Múzeum esztergomi Vármúzeumának igazgatója, Dr. Horváth István az esztergomi Balassa Bálint Múzeum igazgatója és a moderátor Tétényi Éva a hallgatóság gyűrűjében.
A megyejárás Fesztivál vasárnapi programja ugyanezt a témát folytatta. Nem csak az Esztergom, hanem a megyeszékhely, Komárom is pályázik a megtisztelő címre. A komáromi erődrendszer, a Világörökségi cím várományosa című program vasárnap délután kettőtől kezdődött a stúdiószínpadon. A beszélgetést rögzítette a Komáromi Televízió, a műsor előreláthatóan karácsony és szilveszter között látható majd, a városi televízióban.
A komáromi erődrendszer kiépítése 1809-ben kezdődött, 1877-ig tartott. A Duna jobb partján a Csillag Erőd, a Monostori Erőd és az Igmándi Erőd feladata az átkelőhelyek és a Budapest-Bécs útvonal védelme volt. Kivitelezése alkalmassá tette volna másik célja betöltésére is Közép-Európa legnagyobb újkori erődítménye, veszély esetén, a császári család menedékéül szolgált volna - tudtuk meg Varga István, a Monostori Erőd Kht. ügyvezető igazgatója, Gráfel Lajos, a Procastellum Közhasznú Társulás ügyvezető igazgatója és Kiss Péter Ernő, a Magyar Rádió vezető szerkesztőjének beszélgetéséből.
Részletes program
A soron következő Megyejárás Fesztivál vendége Tolna megye és Szekszárd lesz - január 21 és 23 között.
