Elhunyt Bessenyei Ferenc

Bessenyei Ferenc 1919 február 10-én született Hódmezővásárhelyen. 1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját. 1944-ben a budapesti Nemzeti Színház szerződtette. 1945 után játszott a Vígszínházban, Miskolcon, Egerben, Szegeden, Pécsett. 1950-től ismét a Nemzeti, 1964-től a Madách Színház művésze, majd 1967-től a Nemzeti Színház lett az otthona. 1981 után nyugdíjba vonult, csak szerepekre szerződött. Hosszú évek óta lajosmizsei tanyáján élt visszavonultan. 2000-től a korábbi Nemzeti, azaz a Pesti Magyar Színház társulatában maradt. Kossuth-díjas színész, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze. Felejthetetlen színházi alakításai mellett - Bánk bán, Galilei, Görgei, Kossuth, Széchenyi, Lear, Tevje - mintegy száz filmben, tévéjátékban volt főszereplő. Így például szerepelt a Kőszívű ember fiainak moziváltozatában, a Légy jó mindhalálig feldolgozásában, vagy éppen a Fekete város filmadaptációjában. Búcsú „Gyakran csak mondja a szöveget, aztán egyszerre láthatóan, akaratától függetlenül elfutja szemét a könny, szívét a szenvedély… igazi színész. Már az alkata is az. Nagy feje, széles arca maszkírozásra született. Mennyi ereje van… Mozdulatai szélesek és lágyak.” – írja róla Gábor Miklós, a játszótársa. Együtt játszott a régi Nemzeti Színház legnagyobb színészeivel: Bajor Gizivel, Somlay Arturral, Tímár Józseffel, Gobbi Hildával, Szörényi Évával, Major Tamással, Tőkés Annával… 1940-ben lépett színpadra és négy év múlva, 1944-ben már a Nemzeti Színház tagja volt. A legnagyobbak közé tartozott akkor is, amikor nem az ország első színházában játszott. Hálás köszönő leveleket kapott Illyés Gyulától, Németh Lászlótól, Örkény Istvántól, a korszak legjelesebb drámaírótól, akiknek drámáit sikerre vitte. Maga is korszakalkotó egyéniség volt. A magyar színháztörténet fordulópontnak tekinti Bessenyei Ferenc Othelló alakítását, mely színpadi stílusváltást jelentett. Elméleti okoskodásokkal terhelt évtizedek után – az ötvenes években - Bessenyei Ferenc helyezi vissza jogaiba a szenvedéllyel, érzelmekkel teli színjátszást, azt a fajta játékot, melyben a színész teljesen fel tud olvadni szerepében. Történelmi hősök, ellentmondásos egyéniségek belső feszültségeinek ábrázolásában utolérhetetlen volt. Ösztönös tehetség, aki természetes játékstílusával, kirobbanó érzelmeivel megrendítően hatott minden emberre. Játszott királyt és szolgát, tragédiát és komédiát. Nem alakított, nem szerepet formált, hanem teljes odaadással játszott. Vérbeli komédiás volt. A legnagyobb Komédiás. "Nekem a játék nehéz ajándék, sose lesz vége, most is csak játszok, s látod, könnyel fizetek érte" (Nagy László: Rege a tűzről és jácintról) A honlapunkon található cikkek, képek:

Bessenyei Ferenc szerepei - időrendi mutató

Férjem, a Komédiás - könyv Bessenyeiről

170 évesek - Születésnapi gálaest Komlós Juci és Bessenyei Ferenc tiszteletére

170 évesek - Fotóalbum I.

170 évesek - Fotóalbum II.

---

Saját halottjának tekinti a hétfőn (2004. december 27-én) elhunyt Bessenyei Ferenc színművészt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) - tájékoztatta Lugosi Viktória, a tárca sajtófőnöke kedden az MTI-t. Az Országgyűlés elnöke részvéttáviratban fejezte ki együttérzését a színművész feleségének, Bessenyeiné Élthes Eszternek - közölte az Országgyűlés sajtószolgálata az MTI-vel. "Megrendülten értesültem róla, hogy Bessenyei Ferenc, a nemzet színésze örökre elment közülünk. Fájdalmában osztozom, fogadja őszinte részvétemet. Bessenyei Ferenc alakításai etalonként maradnak fenn a színházművészet számára, emlékét örökre megőrizzük" - írta Szili Katalin a részvéttáviratban. (Információ: Kávási Klára, Nemzeti Színház Archívum, MTI, fotó: Eöri Szabó Zsolt, Fábián József)

(2004. december 27.)