Amikor Agamemnón hazatért a trójai háborúból, felesége, Klütaimnésztra szeretőjével, Aigiszthosszal meggyilkolta. Agamemnón és Klütaimnésztra fia, Oresztész, hogy bosszút álljon apja halálán, megöli anyját, és a szeretőt. Argosz népe halállal sújtja Oresztészt, és a gyilkosságban is társ nővérét, Élektrát…
Euripidész drámája különleges mű. Eltérően a többi görög színműtől, nem a palota bejáratánál, hanem a palota és a város közötti senkiföldjén játszódik. Különleges az is, hogy az írói triász utolsó nagy szerzője megkérdőjelezi az istenek mindenhatóságát. A szereplők – az ismert mítosz alakjai – olyan nyíltsággal fordulnak szembe az Olümposszal, olyan komikus helyzetekbe bonyolódnak, mint egy becketti vígjáték clown-jai.
Karsai György klasszika-filológus ógörögből nyers-fordította a drámát; Térey János költő az időmértékes verselés formáját szigorúan megőrizve mai köznyelvünk fordulataival, képeivel, kifejezéseivel beszélteti a szereplőket magától értetődően és bravúrosan.
„Bosszúk sorozata emberöltőkön át… és ha nincs vége, mert jogosnak véli mindenki a gyilkosságokat, és a múltra való hivatkozással követik el azokat, akkor összedől a világ. Maga alá temeti a jelent. Nem lehet örökké visszafelé fordulni.” - Alföldi Róbert rendezésében a mitikus hősök egy mai családi tragédia résztvevőiként fájdalmas-mulatságosan bolyongják végig életüket. „Nézzünk szembe azzal, hogy bár a történet háromezer éves, mi semmit sem változtunk. Az ember mindig vérrel akarja lemosni a bűnt. Akár akkor, akár most”.
ORESZTÉSZ:
„Törvényszegő vagyok, mert megöltem anyám;
S apámért bosszút állva: törvénytisztelő.
Mit tettem volna? Két szikár tény szemben áll.
Apám nemzett; világra a lányod hozott:
Vetésre szánt föld, befogadta a magot!
Mert apa nélkül gyermek sose születik.
Arra jutottam, nemzőmet kell védenem
Leginkább, nem táplálómat. Ami pedig
Lányod illeti – „anyát” szégyen mondanom… –,
A család fészkét bepiszkolva, szeretőt
Tartott, és kéjelgett hülyén. A szégyene
Ugyanaz, mint az enyém.”
(Térey János fordítása)
…Argosz népe halállal sújtja a testvéreket. Nagybátyjukhoz, Meneláoszhoz fordulnak segítségért, de nem találnak meghallgatásra, főleg amikor Klütaimnésztra és Heléna atyja, Tündareosz is Argoszba érkezik, és bosszúval fenyeget mindenkit, aki lánya gyilkosait védelmébe veszi. A nép Oresztészt és Elektrát halálra ítéli. Püladész és Oresztész megölik Helénát, Meneláosz feleségét, méltó büntetéssel sújtva őt egész Hellászért. Sok gyermek atyja, sok asszony férje, fia ment érte a trójai halálba. Oresztész így akarja lemosni magáról az anyagyilkos jelzőt, és Heléna gyilkosaként kíván dicsőséget szerezni magának. Apollón azonban Zeusz parancsára megmenti Helénát, és felviszi az istenek közé. De Oresztészt és Elektrát is megmenti a halálos ítélettől, kibékíti őket Meneláosszal és argosz népével. Oresztész Meneláosz lányát, Hermionét veszi nőül, Püladész pedig Elektrát. Oresztész száműzetésbe kényszerül, melynek lejárta után Athén városába kell mennie, hogy az Eumeniszek törvényszéke elé álljon.
Euripidész (i. e. 480 – 406) életrajzának fennmaradt változataiban hemzsegnek az egymásnak ellentmondó pletykák. Hiteles adatok szerint a kereskedő Mnésarchosnak és a zöldségárus Kleitónak volt a fia, athéni illetőségű. Feltevések szerint Szalamisz szigetén született, ahol berendezett magának egy tengerparti barlangot, ott írta műveit. Huszonhat évesen lépett fel először költői versenyen. Egyes források szerint kétszer nősült, három fia született. Kilencvenkét drámát írt, ebből tizennnyolc maradt ránk. Élete végén Makedóniába vándorolt, ott is halt meg.