Levelek Paulinához Felolvasószínház

Két nagy formátumú ember, két rendkívüli muzsikus találkozik egy Duna parti gőzhajó állomás várótermében. Clara Schumann és Mosonyi Mihály története - amely a Kiegyezés utáni Magyarországon játszódik – akár igaz is lehetne, mint ahogy a darab által felvetett kérdések is azok. A játék része a darabot végigkísérő élő zongoramuzsika, Mosonyi csodálatos, mindeddig ismeretlen zenéjével.

A Levelek Paulinához című színdarab idén, Mosonyi Mihály születésének 200. évfordulójára készült, az évfordulós megemlékezések sorát gazdagítva. A darab bemutatása a Mosonyi Emlékév utolsó eseménye lesz. A szerző célja kettős; egyrészt szeretné e nagy muzsikust emberként is megmutatni, másrészt - a hagyományos dráma műfaji kereteit kiszélesítve - a szöveget a zeneszerző zongoraművei köré helyezni, s ezzel dramaturgiailag különleges, a zene és szöveg egymást erősítő hatását elérni.

Mosonyi Mihály és Paulina

Síron túli hűségként jellemezhetjük Mosonyi Mihály korán elveszített hitveséhez való viszonyát a még hátralevő, majd két évtizednyi földi útját tekintve. E meghatóan szép, hamisítatlanul romantikus életpálya-sajátság legbeszédesebb dokumentumait azok a levelek jelentik, amelyeket az árnyékvilágból elköltözött Paulinához címezve tett közzé az egyébiránt kiváló írói vénával is rendelkező muzsikus. De kompozícióinak jelentős része is Paulina emlékét őrzi valamiként: több zongoradarabjával és egyéb műveivel együtt ide tartozik a Schilflieder (Nádi dalok) című ciklus, a később Szép Ilonka sorsát („liliomhullását”) megéneklő opera, vagy az utolsó dal, a Boldogság emléke is.

Mosonyi Mihályról

A 200 esztendeje, 1815 szeptemberében született Mosonyi (eredetileg: Brand) Mihály, a magyar romantikus zene Liszt Ferenc és Erkel Ferenc mellett harmadik legjelentősebb mestereként, korának szinte minden jelentős műfaját gyarapította szerzeményeivel, az instrumentális muzsika különféle területeit, nagyszabású egyházi kompozíciókat, valamint a világi vokális kis- és nagyformákat (dalok, kórusok, kantáták, operák) egyaránt ideértve. Őt tarthatjuk számon az első olyan, itthoni születésű zeneszerzőként, aki a műfaj 19. századi fogalmai szerinti, befejezett szimfóniát írt magyar földön; ugyanúgy az ő nevéhez fűződik az első ránk maradt magyar zongoraverseny, az első hazai romantikus dalciklus (az említett Schilflieder) és magyar zenedráma (Álmos) megalkotása is.                                                                                

Sziklavári Károly

A szerzőről

Elek Szilvia író, eredetileg zongora- és csembaló-művész, zeneszerző és nemzetközileg elismert koncertező művész. Drámáit 2005 óta láthatjuk színpadokon, így pl. a budapesti Kolibri Színházban, a Nemzeti Színházban, a Merlin Színházban, valamint a Békéscsabai Jókai Színházban. Az általa kitalált „zeneszínház”-i műveivel is rendszeresen találkozhatunk az utóbbi években, leggyakrabban a Bánffy Zeneszínház előadásaként. 2012-ben „Pillangók” című drámájával elnyerte a Magyar Írószövetség és a Békéscsabai Jókai Színház legjobb egyfelvonásos drámájának járó díját, 2014-ben pedig „Uram, mily sötétek a Te döntéseid” című rádiójátéka az MTVA Cserés Miklós rádiójáték pályázatának díjnyertese lett. 2015-ben jelent meg első, nyolc zenei témájú színművét tartalmazó kötete a Napkút Kiadó gondozásában.