Képzett társítások – AEGON-estek a Nemzetiben 2009. 05.
Tóth Krisztina első kötete 1989-ben jelent meg, Őszi kabátlobogás címmel. A fiatal költőnő azonnal Radnóti Miklós emlékérmet kapott érte. Most, húsz évvel később Magas labda címmel lát napvilágot új kötete, amely az idei Ünnepi Könyvhét egyik újdonsága lesz. Azt még nem tudjuk, milyen díjat vehet majd át érte Tóth Krisztina, viszont 2009. március 15-én eddigi költői, írói és műfordítói munkásságáért megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját.
A sorozat koncepciója szerint nem hívunk íróhoz írót, költőhöz költőt. A másik vendég másik művészeti ágat képvisel, éppen a kitekintés, a nyitás jegyében. Most mégis olyan valaki lesz az est másik vendége, aki maga is költő – meg még sok minden más. Valójában ő, Müller Péter Sziámi nem csupán költő, nem a Sziget Fesztivál alapítója, nem a Miskolci Operafesztivál létrehozója, hanem ő „A Sziámi”.
A felolvasásra, a beszélgetésre és vetítésre épülő, a műfaji határokat átlépő esteken mindig hangsúlyos az improvizatív zene, a két vendég világához illő dzsesszzenész ugyanis a helyszínen születő zenével reagál mindarra, ami az esten történik. Ezúttal a magyar zenei élet egyik legkiválóbb előadóművésze, a sokszínű, páratlanul szabad alkotó, Szakcsi Lakatos Béla – aki éppen új, közös produkcióra is készül Müller Péter Sziámival – adja hozzá a maga érzelmeit, gondolatait mindahhoz, ami az esten történik.
Tóth Krisztina
Tóth Krisztina első kötete, amelyet Radnóti Miklós emlékéremmel jutalmaztak, 1989-ban jelent meg Őszi kabátlobogás címmel. 1990-92-ben ösztöndíjasként két évet töltött Párizsban, ezalatt főleg kortárs francia költészetet fordított. 1992-ben megkapta a Soros Alapítvány egy évre szóló irodalmi ösztöndíját. 1994-ben jelent meg A beszélgetés fonala című kötete, majd 1996-ban az általa válogatott és szerkesztett Látogatás című kortárs francia költészeti antológia.
1996-ban Graves-díjat és Déry Tibor jutalmat, valamint műfordításaiért Zoltán Attila-díjat kapott, 2000-ben pedig József Attila-díjat. 1997-es Az árnyékember című kötetét követően 2001-ben Porhó címmel a Magvető Könyvkiadó jelentette meg új és válogatott verseit, amelyet ugyanebben az évben Vas István-díjjal ismertek el. 2002-ben megkapta a Palládium-díjat, s megjelent válogatott kötetének második kiadása. 2003-ban a Csimota könyvkiadó gondozásában látott napvilágot kisgyereknek szóló verseskötete Londoni mackók címmel, ez gyerekkönyv kategóriában elnyerte az Év Könyve elismerést.
2004-ben a Magvető Könyvkiadó adta ki Síró ponyva című kötetét. Szintén 2004-ben jelent meg az EBP Media Kft. gondozásában Csortos Szabó Sándor fotóssal készített közös kötete, a Fény, viszony. 2005-ben a Síró ponyva című kötet a Szépírók Díját kapta, aztán ugyanebben az évben Gemini-díjat. 2006-ban a Magvető Könyvkiadónál novelláskötete jelent meg Vonalkód címmel: erre 2007-ben Márai-díjat kapott.
2009. március 15-én eddigi költői, írói és műfordítói munkásságát a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával ismerték el.