JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
„Testvéreim, szegény emberek, mindig a fény fog győzni!... A nap!... amely megvilágította útjaimat, megvilágítja a ti útjaitokat is, szegény emberek szerte a világon, szabadulásotok felé menet!...” mondja Ferenc halála pillanatában Michel de Ghelderode gyönyörű darabjában. Állítólag Ferencet egyetlen dologgal tudták megharagítani a testvérek, azzal, ha savanyú arccal tettek-vettek a világban. Ő a tiszta öröm szentje, a Nap, a Hold és a Csillagok fivére, aki a madaraknak prédikált, és végtelen szeretetével megszelídítette a vérengző farkast.
Hosszú és fájdalmas utat tesz meg Ferenc az örömre ébredésig, hiszen szorongásoktól és félelmektől meggyötört szívét kell tisztára mosnia, hogy ott meglelje Istent. Ezen az úton vezet végig bennünket Ghelderode egy lélek felemelkedésének történetét tárva elénk, amely történetben minden figura, még a legvisszataszítóbb is valójában különböző szerepekben e lélek segítője. A Halál maga is a kezdetben félelmetes tábornokként látott lényből végül fényes angyallá nemesül, aki az anyagi világból való szabadulást hozza el Krisztus szegényének.
Ritkán adatik meg, hogy egy szent történetét olyan hivatottan szólaltassák meg, ahogy azt Ghelderode tette, aki arra is képes volt, hogy mindezt a saját korában, a 20 század eleji nagyváros zűrzavarában virágoztassa ki. Több ez, mint egy egyszerű színdarab, olyan beavatott lélek műve, mint amilyen Shakespeare, Dante vagy Madách volt. Szó szerint lélekemelő volt fordítani e darabot, és mindenkinek, aki alkotóként vagy nézőként kapcsolatba kerül vele, biztosan felemelő lesz a találkozás.
Szorongással és szorongatással teli korunkban nem lehet elégszer hallatni, megénekelni a Szeretetet és az Örömöt, amely egy és ugyanaz, mert ahogyan Ferenc maga mondja: „Van Isten, és létezik az ő mérhetetlensége, az ő változatlan fényessége. Annak van tiszta szíve, aki nem szűnik meg imádni az élő és igaz Urat. Akinek az a törekvése, hogy Isten életére odafigyeljen, és aki képes minden nyomorúsága közepett Isten örök ártatlanságában és örömében fürdeni, aranylóan, mint a porszem a napsugárban.”
Rideg Zsófia, fordító
A középkor és a modern színház találkozása, a 20. század beteljesült víziója Michel de Ghelderode színdarabja arról a szentről, aki gazdag családból származott, de minden vagyonról lemondott, hogy Istennek szentelhesse életét, és a madaraknak prédikált.
Ez a rejtélyes mű abszurd és avantgárd, varázslatosan szürrealista, allegorikus képek sorozata. Az emberi bűnök groteszk karneválja, danse macabre, tánc és absztrakció, misztériumjáték, politikai kabaré és dráma, archaikus zene és kortárs kompozíció.
Ghelderode alig húszéves, amikor véget ér az I. világháború. Írói tehetsége keresi a kibontakozási lehetőséget. Ekkortájt jön létre egy professzionális katolikus színházi társulat Flandriában, a Vlaamsche Volkstooneel, amelynek élére 1924-ben Johan de Meester rendező kerül, aki kísérleti, modern színházat szervez. Ő kéri fel 1926-ban a fiatal Ghelderode-ot, hogy Szent Ferenc halálának 700. évfordulójára írjon darabot, az ősbemutató 1927-ben volt.
Nem sok Ghelderode-művet láthatott a magyar közönség, bár épp e darabja nyomán készült egy előadás az Új Színházban 2011-ben Szikora János rendezésében, ám az egész darab most az eredeti művet veszi alapul, új fordításban.
Bozsik Yvette mindent meglelt Ghelderode e művében, ami jelenleg foglalkoztatja őt, ezért rendezi meg egy nagyszabású produkcióban a Nemzeti Színház színművészeivel, saját társulatának táncosaival és a kaposvári színészdiákok részvételével. Ahogy magát a szerzőt több írásában, úgy a rendező-koreográfust is Brueghel és Bosch képei inspirálják a színrevitelben. Az alkotótársak ismét Cziegler Balázs látványtervező és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező, akik korábban már együttműködtek Bozsik Yvette-tel, így tavaly az Éden földön produkció létrehozásában is.
Magában a drámában a táncos elem annyira hangsúlyos (Szent Ferencnek még a lázát is táncos által képzelte megjeleníteni a szerző), hogy koreográfus után „kiált” a mű. Bozsik Yvette művészi útja garantálja az új megszólaltatás létjogosultságát.