A TŐKE Tragikomédia
Dante Isteni komédiájából vett mondattal zárta Marx
A tőke első, 1867-es londoni kiadásának előszavát.
Karl Marx 1867-ben megjelent A tőke című műve eredetileg A politikai gazdaságtan bírálatához címmel látott napvilágot egy brossúra formájában, de a három kötetesre tervezett munkát a szerző sosem fejezte be teljesen. A töredékes opusz így is a 20. századi politikai gondolkodás megkerülhetetlen szövege lett, és egyik hivatkozási alapjává vált egy totalitárius eszme, a kommunizmus kibontakozásának. A tőke a kapitalizmus alapvető törvényszerűségeit vizsgálta, és olyan fogalmakkal írta le, amelyek nemcsak a filozófiai, közgazdaságtani gondolkodásnak, hanem a köznyelvnek is máig szerves részei: eredeti tőkefelhalmozás, termelőeszköz, osztályellentét…
A tőke nem egyszerűen a filozófiai gondolkodás egyik mementója, hanem tragikus félreértések tömegének alapja. Marx felismerései egy testet és lelket megnyomorító ideológiát hívtak életre. Miért nem tudunk szabadulni ettől a vallásellenességgel átszőtt gondolkodásmódtól? A politikai gazdaságtan elméleti kifejtése és az arra hivatkozó politikai cselekvés közötti feszültség drámai erejű – mondja Vidnyánszky Attila rendező arról, miért képezheti alapját egy színházi előadásnak egy filozófiai szöveg. – Azok a folyamatok, törvényszerűségek, amelyeket Marx az izmosodó kapitalizmus sajátosságaiként leír, napjainkban teljesednek ki. A tőke a felszín alatt kérlelhetetlenül és megmásíthatatlanul kitörésre váró energiákat veszi számba. Tanúi lehetünk annak az elembertelenedésnek, amit a tőke uralma okoz. Rendkívül drámai a felismerése annak, ahogyan az erkölcsi létezés alapjait megrengetik a Marx által leírt törvényszerűségek, amelyek a világot (a tőkét) mozgatják. Azzal, hogy relativizálják az erkölcsöt, aláássák az emberhez méltó élet fundamentumait. Ezt a konfliktust visszük színre egy nagyszabású tragikomédia keretében. Megjelenik majd a színen Marx, Engels és – látomás formájában – Lenin is. Bohózati elemekkel átszőtt haláltánc születik majd a színpadon.