A MESTER ÉS MARGARITA

A Mester és Margarita című regény annak ellenére, hogy a XX. század 30-as éveiben, Sztálin vaskezű uralkodásának ideje alatt íródott, még csak a 70-es években jelenhetett meg teljes terjedelmében, hiszen amennyiben a regény a titkosrendőrség kezére kerül, az valószínűleg az író, Mihail Bulgakov vesztét okozta volna. Az elvárt szociális realizmussal szemben, a Mester és Margarita fényévnyi távolságra van az akkoriban állami rendeletben előírt irodalmi stílustól.

Ivan Nyikolajevics „Hontalant“, a költőt, alsóneműben és feszülettel a nyakában beviszik egy moszkvai elmegyógyintézetbe. Teljesen összezavarodva magyarázza az orvosnak, hogy találkozott az ördöggel, akinek köze van egy irodalmár lefejezéséhez – persze senki sem hisz neki. Ivant a cellájában, titokban felkeresi a rejtélyes Mester, aki ugyancsak páciens, és aki ismeri Poncius Pilátus történetét… Az elmegyógyintézeten kívül az ördög, Woland és társai garázdálkodnak Moszkva utcáin, a színházban elegáns ruhákat osztanak, és pénz hullik az égből – a ruhák eltűnnek, és mindenki meztelenül bolyong a városban, a pénznek szintén nyoma vész… Megjelenik a Mester szerelme is, aki alkut köt Wolanddal… Elmesélhetetlenül gazdag, sokrétű, szövevényes, titokzatos, magával ragadóan varázslatos Mihail Bulgakov regénye, A Mester és Margarita.

– A moszkvai-bulgakovi világból a rendszer nyomasztó voltának a megmutatása a fontos számunkra. Az előadást megszabadítottuk a regény „kommunista” vonalától. Ma a liberális kapitalizmus rendszerében olyan világban élünk, amelyben sok a félelem, a frusztráció. A nézők fel fogják ismerni a rendszert, és benne önmagukat – mondja Aleksandar Popovski rendező.

A regényt olvasva könnyedén váltunk idősíkot, helyszínt, gond nélkül repülünk képzeletünkben Margaritával Moszkva felett Woland kísérteties báljára. Ez a szabad átjárás időn és téren, a váltások a valóság és az irreális között a színpadon is megvalósulnak. Hogy miként? Azt látni kell!