MITEM12
A színház, mint spirituális közösség
Múlt és jövő közt átívelő identitáskeresés
„Megvan hát e rideg világnak is költészete!”
Madách Imre: Az ember tragédiája
A Madách Nemzetközi Színházi Találkozó programja idén is sokszínű és egzotikus programkínálattal várja a színházszerető közönséget – a fesztivál során a nézők találkozhatnak többek között monumentális mongol történelmi eposszal, szlovák-magyar színházi koprodukcióval, többnyelvű mexikói előadással, albán, bolgár, francia, görög, héber, kínai, lengyel, olasz, román és szerb nyelvű színházi alkotásokkal.
Az idei Madách Nemzetközi Színházi Találkozó immár 12-ik alkalommal fogadja a világ minden tájáról érkező színházi társulatokat, vendégelőadásokat. A fesztivál 2014-es alapítása óta eltelt időszak alatt a Nemzeti Színház szervezésében zajló találkozó az európai kulturális élet megkerülhetetlen és elismert színházi eseményévé nőtte ki magát, amelynek programjába bekerülni igazi presztízst jelent a legjelentősebb alkotók és társulatok számára is. Az idei fesztiválon visszatérő vendégként találkozhatunk olyan kiemelkedő mesterek alkotásaival, mint Silviu Purcărete, Theodórosz Terzopulosz, Jan Fabre, illetve láthatjuk a tavaly elhunyt legendás litván rendező, Rimas Tuminas egyik utolsó színpadi művét is. Folynak az egyeztetések a Comédie-Française társulatával, mert egy friss, márciusi bemutatójukat hozzák el, Jean Racine-tól a Berenice-t. Megmutatkoznak a fiatalabb generációkat képviselő jelentős alkotók is, akiknek eltérő formanyelve érzékletesen jelzi a kortárs színház útkeresését és reflexióját a világban zajló folyamatokra.
A 12. MITEM programját a Mongol Nemzeti Dráma Színház nyitja meg 2025. április 25-én Az Ég Fia című monumentális színpadi eposzával, amely az ősi Hun Birodalom megalakulásának 2220. évfordulójára készült 2011-ben. Az előadás számos szakmai díj elnyerése mellett nem csak a mongol állami ceremóniákra és a nemzeti viseletkultúrára tett jelentős hatást, hanem hozzájárult a mongol nézők nemzeti öntudatának megerősítéséhez is. „Eljött az idő, hogy a hazáról és szülőföldről szóló művünkkel ismét megszólaljunk.” – nyilatkozta Namnangiin Naranbaatar rendező az előadás felújítása kapcsán.
A Mexikói Nemzeti Színház társulatának többnyelvű (spanyol, maja és náhuatl) előadása, Az ördögi átváltozás, a 16. századi Mexikóba kalauzol el bennünket. Abba a korba, amikor az őslakosság leigázása után több katolikus szerzetesrend is igyekezett megtéríteni a bennszülötteket, színházi eszközökkel, de eltérő stratégiával. A Martín Acosta által rendezett dráma azt a súlyos kérdést feszegeti, hogy vajon sikerrel járt-e Mexikó spirituális meghódítása, és mennyire élnek tovább az ősi, szellemi tradíciók.
A Nemzeti Színház minden év márciusában otthont ad a Magyarországi Nemzetiségi Színházak Jelen/Lét fesztiváljának. A 12. MITEM speciális programja lesz a külföldi nemzetiségi színházak szemléje, amelynek célja egy Nemzetközi Nemzetiségi Színházi Szövetség megalakítása. A részt vevő alkotók és társulatok előadásai a saját nemzeti nyelvükön szólalnak meg, bizonyítva azt az örökbecsű szállóigét, mely szerint „nyelvében él a nemzet”. A művészeti programhoz konferenciabeszélgetés is kapcsolódik, ami a kisebbségi nemzetiségi kultúrák perspektíváit járja körül.
A tavaly nagy sikerrel lebonyolított török-magyar kulturális évad nyomán tovább erősödtek a Nemzeti Színház törökországi színházi kapcsolatai. Idén az Isztambuli Városi Színház Az Ararát-hegy legendája című zenés produkcióján keresztül találkozhatunk a török színházi élet egyik fontos szereplőjének, Yiğit Sertdenir rendezőnek alkotásával, amely az istenhit és hagyomány fontosságáról, a mindenható szerelemről és az áldozathozatal fontosságáról mesél látványos, szórakoztató formában.
A Kolozsvári Állami Magyar Színházzal fennálló szakmai-művészi együttműködés újabb állomását jelenti az ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett Janovics című előadás meghívása, amely Vecsei H. Miklós és Németh Nikolett szövege illetve a társulat improvizációi nyomán született. Az Ifjú barbárok sikere után a már összeszokott alkotógárda a kolozsvári színház történetének egyik emblematikus és tragikus alakjának, Janovics Jenő színész-igazgatónak a sorsát állítja középpontba, a legendás színész, Bács Miklós megformálásában.
A belgrádi Jugoszláv Dráma Színház A menthetetlen című előadása Thomas Bernhardt drámájának és Alekszandr Puskin Mozart és Salieri című kis tragédiájának ötvözéséből született, amely a legendás zongoraművész, Glenn Gould élettörténetét Mozart és Salieri hírhedt rivalizálásával állítja párhuzamba. „A művészet nem más, mint lángra lobbanás”. – mondja a főszereplő, Glenn Gould. Ám a Nataša Radulović által rendezett előadás azzal az örök dilemmával szembesít, hogy vajon létezik-e a művészetben abszolút tökéletesség? A Szerbiában számos színházi díjat elnyert előadás során az alkotás vágya és az emberi természet kicsinyessége kerül szinte feloldhatatlan konfliktusba, szembesítve bennünket is önnön korlátainkkal.
„Miért gyakorol ránk még mindig ilyen félelmetesen nagy hatást az Oreszteia?” – teszi fel a kérdést a legendás, iskolateremtő görög rendező és színházpedagógus, Theodórosz Terzopulosz, aki több évtizedes pályájának egyik csúcspontjaként tavaly óriási sikerrel mutatta be az epidauroszi ókori színházban Aiszkhülosz örökérvényű tragédiáját az athéni Görög Nemzeti Színház társulatával. Korunk zaklatott emberi viszonyai, a történelem viharában vergődő ember küzdelme és a lét sötét természete leginkább az ősi mítoszokon keresztül ragadható meg, amelynek Terzopulosz igazi mestere. A Nemzetközi Színházi Olimpiát elindító és a Nemzeti Színházban két előadást is jegyző görög rendező látványos és különleges rendezése 2024-ben elnyerte a görög kritikusok nagydíját.
Az Irodalmi Nobel-díjas Misima Jukio születésének 100 éves jubileumáról emlékezünk meg a milánói Centro Teatro Attivo Handzso (A legyező) című előadásával, amely a 20. század egyik legismertebb japán írójának kortárs Nó darabja nyomán született. Az előadás rendezője, Mattia Sebastian Giorgetti a japán színházi kultúra elmélyült ismerője, és egyúttal a Toga SCOT Suzuki Company társigazgatója is, aki a kortárs színházpedagógiában külön irányzatként ismert Suzuki-módszert képviseli Európában. Az ősi mítoszokhoz visszanyúló meseként és szürreális drámaként is értelmezhető Handzsó-ban a rendező „a klasszikus elemeket kortárs érzékenységgel elegyítve, egy fiatal művész gyötrelmes várakozását vitte színre, megrendítő kifinomultsággal tárva elénk a szerelem, identitás és őrület örök témáit.”
Először szerepel a MITEM programkínálatában a gneznói Teatr Fredy Lengyelországból, méghozzá Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című kultikus könyve nyomán készült előadással, amely a fiatal magyar rendező, Szilágyi Bálint színpadi látomásaként modern felfogásban, futurisztikus színházi eszközökkel mutatja be a mai világunkban is felfedezhető embertípusokat, a magány fullasztó érzését és azt a titkot, amely a rózsa metaforáján keresztül az emberi lélek „megszelidítésre” irányuló vágyát jelképezi. Az előadás „kis hercege” egy furcsa, bizarr, rejtélyes, olykor félelmetes világon vezeti végig a közönséget, amely egyúttal vicces és gyönyörű is, ám a különös találkozások végül arra a felismerésre vezetnek, hogy „a fölnőttek fölöttébb furcsák”. A nézők pedig feltehetik maguknak a kérdést: vajon hová lett az ártatlanságunk, kíváncsiságunk és boldogságunk? Vajon fölöttébb furcsává lettünk mi is?
A Színházi Olimpián és a tavalyi MITEM-en is nagy sikerrel bemutatkozó Diana Dobreva nemcsak a kortárs bolgár színházi élet kiemelkedő alakja, de európai szinten is jegyzett alkotó, akinek két új rendezését is láthatja az idei fesztivál közönsége. Dobreva színházi formanyelvére jellemző a látványos, metaforikus ábrázolás, amely sajátos misztériumszínházként gondolja újra a Herman Melville Moby Dick című regényéből Alekszandr Szekulov által színpadra írt történetet. A szófiai Ivan Vazov Nemzeti Színház előadásában egy hajóskapitány és legénysége hatalmas, fehér bálnát üldöz, amely végül egy sajátos, bibliai hangvételű spirituális útkereséssé válik. A fenséges, elérhetetlen bálna pedig az a megmagyarázhatatlan „valami“, amellyel az embernek örök idők óta együtt élnie – „az idő múlásától való félelem, az örökkévaló utáni vágy és az abszolútum keresése egy olyan világban, ahol az ember fölött Isten tekintete magasodik.” Dobreva másik rendezése pedig, amely Alessandro Barrico Vér nélkül című regénye nyomán született, a Plovdivi Dráma Színház társulatának előadásában szólal meg, és a polgárháború, a halál és bosszúvágy rettentő labirintusában vergődő emberek dilemmáit állítja elénk. „Véget ér-e valaha a megtorlás időszaka, vagy ez egy ördögi kör, amelyben örök fogságra vagyunk ítélve?” – teszi fel a regény a legkegyetlenebb kérdést. Diana Dobreva előadása a zene, a beszéd és a tánc egybefonódó, költői expresszivitásával próbál választ találni és szembeszállni a világban egyre terjedő gyűlölettel. Meggyőződése szerint csak a művészet ereje hozhat megbékélést, míg a vérontás által okozott sebeket csakis a szeretet képes begyógyítani anélkül, hogy újabb fájdalmat okozna.
A Sardegna Teatro (Cagliari) és a tiranai Teatro Migjeni Shkoder koprodukciójában egy különleges látásmóddal és munkamódszerrel dolgozó, gyakran marginalizált közösségekkel is foglalkozó alkotó, Davide Iodice rendezését láthatjuk A látogatás címmel, amely H. G. Wells A csodálatos látogatás c. regénye nyomán került színpadra albán nyelven. A szívszorító történet szerint egy sebesült angyal kerül a kicsinyes és rosszindulatú emberi közösségbe, amely veszélyt lát a „kívülről jövő” és tőle „különböző” lényben, ezért kitaszítja magából. Az előadás egyfajta kortárs társadalomkritika, ugyanakkor legfőbb üzenete összecseng a fesztivál többi előadásának gondolatiságával is – a földi létezés tragikumával szemben az igazi menedék csak a szerelem, a szeretet lehet.
A művészet korszakokon és határokon átívelő alkotó erejét bizonyítja egy másik, kiemelkedően fontos színházi együttműködés a Kassai Nemzeti Színház és a budapesti Nemzeti Színház között, amelynek eredményeképpen 2025. január 17-én Kassán kitörő sikerrel mutatták be a Rómeó és Júlia kétnyelvű, szlovák-magyar változatát Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatójának rendezésében. Az előadásban a Montague családot a Nemzeti Színház művészei, a Capuleteket pedig kassai szlovák színészek alakították, és a két társulat egymást inspiráló munkája egyértelműen bizonyította, hogy Shakespeare örökérvényű klasszikusa egy „határtalan szerelmi történet” és a színházművészet iránti közös szenvedély hidakat képes teremteni a magyar és a szlovák nép között. „Ez a Rómeó és Júlia előadás túlmutat egy színházi bemutatón és a két színház közös munkájával is kiderült, hogy sokkal több dolog köt össze minket a történelmi múlt ellenére, mint ami szétválaszt” – nyilatkozta Vidnyánszky Attila a bemutatón.
A román színházi élet kiemelkedő alkotója, Silviu Purcărete, az idei fesztiválon két előadással is jelen lesz. A bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház társulatával a Radu F. Alexandru által megírt kortárs Hamlet-parafrázisát, a Gertrudot állította színpadra, amely újraértelmezi Shakespeare klasszikus művét - az ismert szereplőknek új jelentést és árnyalatokat ad illetve új fénytörésben mutatja meg Hamlet gyötrelmes igazságkeresését. A produkciót méltató kritikák szerint Silviu Purcărete Gertrud című előadása „egy tökéletes vizuális költemény nagyszabású színészi alakításokkal. … A színház mint misztérium és előadóművészet tisztaságának kivételes erejű képi megjelenítése.” Silviu Purcărete másik rendezése, melyet a szebeni Radu Stanca Nemzeti Színház előadásában láthatunk, egy egészen különleges nyelvi és kulturális csemege. A meghatározó jelentőségű román költő és drámaíró Marin Sorescu Jónás című műve „egy lenyűgöző metaforikus dráma … és Purcărete Jónása csodálatos főhajtás a román spirituális örökség előtt, amely segítségével e nép az univerzummal és a természettel való megbékélést keresheti.” - írja Constantin Chiriac a Nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház igazgatója. A drámát Purcărete egy neves japán színész, Szaszaki Kuranoszuke főszereplésével állítja színpadra idén áprilisban és a bemutató utáni turné első állomása Budapest lesz.
A MITEM záróelőadásaként újra visszatér a Nemzeti színpadára a tel-avivi Gesher Színház, amely az előző MITEM-en nagy sikerrel játszotta a legendás litván színházi alkotó, Rimas Tuminas Anna Karenina adaptációját. A tavaly tragikusan elhunyt rendező legutolsó munkája, az Edmond Rostand költői drámája nyomán készült héber nyelvű Cyrano (Egy szerelem komédiája) rendkívül összetett drámát tár elénk, amely a szabadság, a szerelem, a halál, a társadalommal való konfliktus, és a háború témáit járja körül, arra késztetve bennünket, hogy mélyebben elgondolkodjunk a létünket és emberi mivoltunkat megkérdőjelező jelenségekről, a külső és belső konfliktusainkról, a világunk értékrendjét felborító és újrarendező háborúk hatásairól.
A 12. MITEM előadásainak témáiból és hangvételéből is érezhető, hogy az utóbbi évek egyre súlyosbodó geopolitikai kataklizmái folyamatos kihívás elé állítják a kulturális élet szereplőit, és azon belül is a színházi alkotókat – a gyűlölködéssel, a pusztítással és az értékvesztéssel szemben képesek vagyunk-e még a kölcsönös megértés jegyében a párbeszédet, a közös alkotást, a teremtést előtérbe helyezni? Az idei, 2025-ös MITEM programja számos inspiráló, elgondolkodtató, felemelő élményt kínál a nézőknek remek társulatok és kiváló alkotók előadásain keresztül, hogy újra átélhetővé váljon mindannyiunk számára Gerhardt Hauptmann gyönyörű gondolata, mely szerint a „színház a nézőkkel együtt – a legősibb és legnagyobb létszámú spirituális közösség a világon”.
MITEM12 programja itt érhető el: https://mitem.hu/program/musornaptar#20250425
Bérletek itt érhetők el: https://nemzetiszinhaz.hu/berletek
(2025. február 11.)