Nemzeti Most Magazin Ugrás a tartalomhoz
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Olvasnivaló

Képmutatás, színész-testvérek, olimpia - megjelent a Nemzeti Magazin!

„Lehetnénk már őszintébbek, mégsem tudunk azok lenni” – mondja Trill Zsolt, a Tratuffe címszereplője a Nemzeti Magazin idei első számában. Szűcs Nelli a Médeiáról, Vidnyánszky Attila a Rocco és fivéreiről, a Berettyán-testvérek pályájuk alakulásáról mesélnek. Trianoni számvetés: 70 mínusz 44, megfejtés – és sok egyéb olvasnivaló – a lapban.

 

Testvérek

„Közöttünk soha nem az volt kérdés, ki a jobb, hanem hogy segítsünk a másiknak, ha kell. A szüleink is ebben a szellemben neveltek minket. Ha a színpadi munka kapcsán valami kritikát mondunk egymásnak, abból sem lehet baj, mert őszinték vagyunk egymással” – interjú Berettyán Sándorral és Nándorral.

 

Médeia

„Nagyon egyszerű lenne egy veszekedős darabot csinálni, egy újfajta makrancos hölgyet – nem, ez annál súlyosabb. És előjön a kérdés, hogy lehet-e, kell-e élni egy olyan világban, ahol elárulnak, ahol becsapnak, és lehet-e ölni ebben az esetben. Ezek nagyon súlyos dolgok, és nem biztos, hogy tudsz rá válaszolni.” (Szűcs Nelli)

Médeia - Szűcs Nelli  |  Fotó: Eöri Szabó Zsolt

 

Tartuffe

„Ötven felé… már csináltunk is valamit, de még valójában semmit se, elkezdtünk valamit, de még nem fejeztük be, már fiatalok se vagyunk, de még öregek se – lehetnénk már őszintébbek, mégsem tudunk azok lenni.” (Trill Zsolt)

Ács Eszter, Trill Zsolt és a rendező, David Doiasvili a Tartuffe próbáján  |  Fotó: Eöri Szabó Zsolt

 

Rocco és fivérei

„A Szarvas az elszakadás fájdalmáról szólt, és annak a felismeréséről, hogy nincs visszaút a faluba. A Rocco témája inkább az ittlét megélése, a város lélekre gyakorolt hatása. Az embert megváltoztatni, kifacsarni, meggyötörni képes erőiről mesél.” (Vidnyánszky Attila)

Jelenet az előadásból. Schnell Ádám, Bordás Roland és Berettyán Nándor  |  Fotó: Eöri Szabó Zsolt

 

Trianon

A száz éve aláírt trianoni „békeszerződés” következményei az élet minden területére kihatottak. Sorozatunkban a színházi élet átalakulását mutatjuk be – a veszteség számba vételének, valamint folyamatok, sorsok, törekvések, sikerek és kudarcok bemutatásának mozaikdarabjaival.

 

A friss magazin címlapja. Ha pdf-ben szeretné olvasni,  vagy a régebbi számok között is böngészne, kattintson a képre!

 

 

 

A Nemzeti magazin ingyenes kiadvány. Megtalálható a Nemzeti Színházban, a színház Andrássy úti jegyirodájában, valamint a Művészetek Palotájában és országszerte a Líra könyvhálózat üzleteiben is.

 

Első menet

 

Kornya István

Mozart Don Giovanniját most először állították színpadra egy háztetőn, ahol a nézők fürdőkádakból tekinthették meg az előadást. Bombasztikus szavak. Ha végigolvassuk a Prágából jött hírt, persze kiderül, az operát nem adták elő, csak a népszerű áriáit.

A fotón meg azt látjuk, hogy öltönyös urak és elegáns nők ruhástól ülnek a teli kádakban egy trendi tetőteraszon. Sznobériából mindenki úgy csinál hülyét magából, ahogy neki tetszik. Azon meg ki-ki vérmérséklete szerint bosszankodhat, hogy Mozart valójában csak zenei aláfestésként szolgált egy kávéháztulajdonos – egyébként ügyes és hatásos – marketingfogásához.

A Nemzeti ilyen ügyes és hatásos fogást nem talált ki a 2019/20-as évadjának az elejére. Igencsak hagyományos módon várjuk a nézőket, kényelmes székekből nézhetik majd az előadásokat, amelyekben a szerző, a darab nem ürügy, nem eszköz valami másra. Műalkotások megtekintésére várjuk a közönségünket. Emellé pedig olvasnivalót is kínálunk: a bepillantás lehetőségét a próbatermekben folyó munkába. (A magazint otthon akár a fürdőkádban is olvasgathatják!) Íme egy kis ízelítő a tartalomból.

A vidékről a nagyvárosba költöző fivérek gyötrelmes helykeresését meséli el a Rocco és fivérei. Az Alain Delon főszereplésével 1960-ban bemutatott kultuszfilmből készült előadás a nagyváros dzsungelébe, a lehetőségek és kudarcok, a csábítások és kísértések, a tragédiák és remények sűrűjébe vezet. A főszerepeket a pályájuk elején álló fiatal színészek játsszák, akik maguk is vidékről kerültek a nagyvárosba, a Nemzetibe. Erről is beszélnek a lapban: Berettyán Nándor, Berettyán Sándor, Barta Ágnes, Bordás Roland és Mészáros Martin.

Egy másik színészkorosztály életérzéséről mondja Trill Zsolt: „Ötven felé… már csináltunk is valamit, de még valójában semmit se, elkezdtünk valamit, de még nem fejeztük be, már fiatalok se vagyunk, de még öregek se – lehetnénk már őszintébbek, mégsem tudunk azok lenni.” Ezek a Tartuffe címszereplőjének keserűen őszinte szavai, akit Molière kegyetlen vígjátékában láthatunk.

Színháztörténeti sorozatot szenteltünk korábban az ’56-os forradalom és a megtorlás színházi vonatkozású eseményeinek, valamint a Nemzeti Színház korszakainak a reformkortól napjainkig. Idei témánk: Trianon. A sorozat első részében arról olvashatnak, milyen volt az a virágzó, gazdag, sokszínű és hatalmas színházi kultúra, amely az első világháború végével, majd az 1920-as békediktátummal végérvényesen megszűnt. A veszteséget jól mutatja a korabeli statisztika:

70 magyar nyelvű teátrumból 44 került az ország határain túlra.

A 2019/20-as évad első bemutatója, a Rocco és fivérei, a bokszoló testvérek története a premier után egyből Szentpétervárra utazik a Színházi Olimpiára, hogy a világ egyik legnagyobb szabású seregszemléjén mérettesse meg magát.

Gong. Első menet.

 

Kornya István

főszerkesztő

(2019. október 04.)