Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
Vissza a hírekhez

Don Quijote

Fájdalom és derű

Vidnyánszky Attila rendező

Lovagkor nélküli lovag. Időtlen alak. Története drámai, megfoghatatlan, szórakoztató, fennkölt, ironikus, gondolkodásának archaikus méltósága lenyűgöző. Az első, ami eszembe jut róla, a fájdalom, de rögtön utána ott a derű is – mondja Don Quijotéról Vidnyánszky Attila rendező.

 

Az „újkori” világirodalomnak négy nagy hőse van. Hamlet, Don Juan, Faust és Don Quijote. Hatalmas művek szólnak róluk. Történetük egy-egy alapmítosz.

– Mindegyik alaknak megvan a maga „aktualitása”, de mindközül a Búsképű Lovagot tartom a legmaibbnak – szögezi le a rendező. – Talán furcsán hangzik ez, hiszen a lovagregények világába visszarévedő alak sokak számára inkább tűnhet az anakronizmus, az idejétmúltság szimbólumának. Én ezt másként látom. Kétféle életérzés jellemzi életünket – én legalábbis így élem meg ezt a kort, amiben létezem. Az egyik életérzést Csehov fogalmazta meg jó száz éve a Cseresznyéskertben: vágják-irtják körülöttünk a gyümölcsöst, a talán sosemvolt paradicsomkertünket. Jó esetben észrevesszük, hogy ez történik velünk, mégis tétlenek vagyunk…
 

Jelenet az előadásból :: Fotó: Eöri Szabó Zsolt

 

A „donkihótizmus”

A másik életérzés a „donkihótizmus”. Arra hívja fel a figyelmet Vidnyánszky, hogy ha körülnézünk – és elég csak közvetlen környezetünket figyelni –, láthatunk embereket, akik nekifeszülnek a lehetetlennek is, mert arra vannak ítélve, hogy cselekedjenek. Belső, titkos erő hajtja őket, mert tenni, használni akarnak.

– Cervantes regényalakja, Don Quijote, a nevetségességig ragaszkodik egy régi értékrendhez, és nekimegy a „szélmalmoknak” is, vagyis a korának... Szánandó, nevetséges figura? Én inkább azt mondom: irigylésre méltóan erős igazság birtokosa. A világot akarja a maga igazságához hajlítani, nem pedig a világ kisszerűségeinek megfelelni.

Don Quijote alakja mindenkinek mást mond, de a sikere annak is köszönhető, hogy egy általános emberi sorsérzést testesít meg.

– Ha életünk derekán visszatekintünk az eltelt évekre, talán elgondolkozunk: vajon nem lett volna jobb a sok kicsinyes gesztus helyett nagy elhatározásokkal, nemes célokat szem előtt tartva és soha meg nem alkudva élni az életünket?! – meditál a rendező. – Mind érezzük: jó volna tenni, szolgálni, szeretni, és ezért akár az önfeláldozás sem nagy ár. Don Quijote az a figura, aki mindezt megéli. Igen, rengeteg irónia van ebben a történetben, de Búsképű Lovag az élete végén rádöbben, hogy mintha valaki más életét élte volna – és elindul valóra váltani elképzeléseit. Eszünkbe jut-e ez? Ez a szánandó figura megtette, amihez nekünk egész életünkben nem volt elegendő bátorságunk!
 

Modern alkotás

– Cervantes zabolázhatatlansága, művészi szabadsága irritálta az előkelőségeket (akiknek a támogatására rászorult), de művei gyógyítják az olvasók lelkét. Cervantes megszenvedte az életre szóló küzdelmet, amit vagyonért, hírnévért folytatott kilátástalanul, hiszen a Don Quijote első kötetének a sikerén mások gazdagodtak, és egy évvel a második kötet kiadása után meghalt. A regény, a MŰ ebben az értelemben egy nemes agónia gyümölcse. „Csupán az én számomra jött a világra Don Quijote, s én az ő számára…” Ezért jelenik meg az előadásban az író figurája is. Cervantes és regényének két alakja párhuzamos sorsként fut a színen. Don Quijote és hűséges fegyverhordozója, Sancho Panza nézik Cervantes szobrát, ahogy mi fürkésszük évszázadok óta a nagyságát.
 

próba
Vidnyánszky Attila, Reviczky Gábor, Trill Zsolt (próba) :: Fotó Eöri Szabó Zsolt
Don Quijote
Cervantes regényéből, Benyhe János fordítását felhasználva
írta: Verebes Ernő

Don Quijote – REVICZKY GÁBOR I Sancho Panza – BODROGI GYULA I Cervantes – TRILL ZSOLT I Cosmentes, a szolgája – KRISTÁN ATTILA I Dulcinea/Hercegnő – UDVAROS DOROTTYA I Herceg – HORVÁTH LAJOS OTTÓ I Antónia, Don Quijote unokahúga / Maritornes – TOMPOS KÁTYA I Sanson Carrasco / a Fehér Hold Lovagja – BAKOS-KISS GÁBOR I Kocsmáros – RÁCZ JÓZSEF I Nicolas, borbély – SZARVAS JÓZSEF I Lelkész – TÓTH LÁSZLÓ I Kulcsárné – NAGY MARI

továbbá a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének II. éves hallgatói: Benedek Dániel, Dér Mária, Dunai Csenge, Helvaci Ersan Dávid, Herczegh Péter, Horváth Julianna, Klement Szabolcs, Kónya Renáta, Mészáros Martin, Nagy Balázs, Nagy Márk, Szabó Nikolett, Szép Domán, Ticz Andás, Varga Bori

Díszlet: Olekszandr Bilozub // Jelmez: Bánki Róza // Koreográfia: Uray Péter // Dramaturg: Verebes Ernő // Rendezőasszisztens: Herpai Rita

Rendező: Vidnyánszky Attila

mikor? hol?

Premier: 2015. május 26. • Nagyszínpad

 

Cervantes regénye, amely a 16-17. század fordulóján keletkezett: modern alkotás. Hiába kötődik a lovagkorhoz, amelynek búcsúdalaként is értelmezhető, minden korszak megtalálja a kötődését Don Quijote figurájához – mondja Vidnyánszky Attila.

– Amikor a próbákra készültünk, csak filmadaptációból több mint hatvanat számoltunk össze. A feladat nagyságát mutatja, hogy még a nagy amerikai filmrendező, Orson Welles bicskája is beletört a Don Quijotéba: közel negyedszázadon át forgatta, de sosem ért a végére. Leginkább a Peter O’Toole és Sophia Loren főszereplésével készült 1972-es La Mancha lovagja vált a legemlékezetesebbé, de rám egy Magyarországon kevésbé ismert grúz feldolgozás volt nagy hatással. Cervantes műve óriási kihívás! Saját színpadi verziónk készült Cervantes nyomán, Verebes Ernő munkája, és az átlagosnál hosszabb – két hónapos – próbafolyamatot szánunk rá.


A könyvember

Cervantes művének középpontjában az irodalom, és tárgyi hordozója, a könyv áll.

– Édesanyámtól tanultam meg a könyvek szeretetét, aki magyartanárként épít közösséget évtizedek óta odahaza, Nagymuzsajban. Ez az örökség el is kísért a pályámon. A Szarvassá változott fiúban könyvek közül kel fel a fiú, és a szarvascsorda könyvpatákon jár. Amikor Juhász Ferencnél jártam, láttam a lakását, a polcokat roskadásig megtöltő könyvuniverzumot, amelynek tövében kuporgott a költő! A Johanna a máglyán rendezésemben könyvek égnek – pusztul a tudás, a műveltség! Don Quijote is a könyvek rajongója: az ágya is könyvekből van, s hogy kijózanítsák, befalazzák a könyvtárát, de mindhiába próbálják elégetni a könyveit, nem tudják visszarántani a földre. Cervantes könyvszeretete különösen korszerű gondolat ma, ha arra gondolunk, hogy sokak szerint vége a Gutenberg-galaxisnak.

 

Lukácsy György

 

 

(2015. április 21.)