Vissza a hírekhez
A helység kalapácsa
Ez nem a kötelező Petőfi, amitől minden diák ásít egyet. A vicces kedvű, csipkelődő, nyelvi leleményekben dúskáló Petőfit játsszuk (maga a költő is megjelenik az előadásában). Azt szeretnénk, hogy a mai fiatalok is megszeressék azt a huszonéves vadóc zsenit, aki egykor ennek a fergeteges műnek a szerzője volt.
A helység kalapácsa 1844-ben, három hónappal a János vitéz előtt született. Petőfi definíciójában hősköltemény, valójában komikus eposz, eposzparódia. Fejenagy (a kovács, vagy mint őt a dús képzeletű nép költőileg elnevezé: helység kalapácsa) a templomban elszenderedvén, a (lágyszívű) kántor s a (fondorlelkületű) egyházfitól bezáratik. Innen kiszabadulni akarván Fejenagy a toronyba megy, s a harangkötélen leereszkedvén, a kocsmába jut. Itt azt kell látnia, hogy özvegy kedvesének, szemérmetes Erzsóknak (kinek bájai ötvenöt évesek) épp szerelmet vall a kántor (a lágyszívű). Fejenagy ezt nem hagyhatja annyiban! Az általánossá váló verekedést a helység öreg bírája fékezi meg, és a hős Fejenagyot kalodára ítéli…
Petőfi A helység kalapácsát jókedvében, figuráit szeretettel írta meg – a közönség szórakoztatására.
(2014. december 19.)