Jordán Tamás újra a Nemzetiben
„József Attila verseiben már ifjúkoromban olyan gondolatokat találtam,
amelyek engem is foglalkoztattak, valahogy természetes volt számomra, hogy
színészként is ehhez az anyaghoz nyúlok. Nem József Attilát akartam
népszerűsíteni, nem is szorul rá, hanem a saját magányomról és szeretet utáni
sóvárgásomról akartam beszélni általa. Én a Szabad ötletek jegyzékét is egy
költői szellem csapongásainak tartom, de azért az intimitását próbáltam
megőrizni.” - mondja Jordán az előadásról.
A feljegyzések eredetileg egy pszichoanalitikus kérésére készültek, melyre a
költő önként szánta rá magát. Azonban a „vallomás-folyamot” sokáig tiltott
gyümölcsként kezelték. Kiadatlan maradt, ugyanis az irodalomtörténészek nem
tudtak megegyezni arról, hogy az írás nagyközönség elé tárható, vagy túl
személyes ahhoz, hogy mindenki számára olvasható legyen. Ám az érdeklődőket nem
lehetett megállítani. Kijöttek a kalózkiadások, ezért a jogutódok és az ügyben
kompetensek úgy döntöttek, hogy hivatalosan is megjelentetik a pszichoanalízis
alatt íródott jegyzeteket.
József Attila az elfojtott vágyakról, az állandósult kétségekről, a szűkölő
félelmekről, és a hatalmas szeretetéhségről beszél. Csendesen, néha üvöltve: a
zseni és az elmebeteg kettősségével rajzolja meg saját, egyetlen arcát. Az örök
gyermeki és az örök felnőtt léte egymástól abszolút eltérő módon, mégis együtt
nyílik ki a külvilág felé. Éppen ezért sokszor dühösen, tehetetlenül, pőrén, de
őszintén tárja fel önmagát.
Jordán Tamás intim tolmácsolásában a mű úgy hangzik, mint a szívrejtek
legbelsejéből fakadó gyónás. Hangja, mozgása, megteremtett képi világa pedig
csak előbbre viheti a közönséget abban, hogy valamit megértsen, vagy legalább
megsejtsen. A nézők a személyes hangvételnek köszönhetően úgy érezhetik,
részesei a döbbenetes írásból kihallható gondolatoknak.
Ritka, kivételes alkalom az, ha módunk van bepillantani egy alkotó belső világába, elénk tárt lelkébe. Ilyen rendkívüli pillanat József Attila életében 1936 májusa. A Gyömrői Edit pszichológus kezelése alatt álló költő ekkor írott életrajzi szövegével, zavarba ejtő pszichoanalitikus önvallomásával szemben a mai napig tanácstalan az irodalomtudomány. A mű bizonyos részei nyilvánosságra kerülhettek, a közönség számára hozzáférhetőnek minősültek, míg más részei az intim szférába utalódtak. A feljegyzés igen sok emlékanyagot tartalmaz az infantilis szexualitás területéről, s ezzel kapcsolatban hajlamosak vagyunk a szégyenlős elfordulásra.
Jordán Tamás utánozhatatlanul személyes értelmezésével és előadásával ebbe a ritkán megmutatott, védtelenül lemeztelenített lélekbe engedi bepillantani a nézőket - illetve mindjárt két alkotó ember vívódásait láttatja egyszerre. A tőle megszokott drámai erővel éli, gondolkodja a József Attila -i sorokat - egy-egy versnek, amellyel kiegészül az asszociációs feljegyzés előadása, többféle megközelítését is megmutatja. József Attila segítségével mindannyiunk szorongását, vágyait is feltárja brutális őszinteséggel, lehetetlenné téve a szégyenlős elfordulást.
(2013. január 05.)