Nemzeti Színház: - Mikor, hogyan indult a közös kapcsolat, munka a Nemzeti Színházzal?
Silló István: - A tavalyi évadban szerződtette először Alföldi Róbert a Danubia Zenekart, amikor bemutattuk az Ármány és szerelem című darabot a Müpában. Akkor kezdődött az együttműködés, majd az Ármány és szerelem után a Danubia Zenekar Igazgatósága felkért, hogy legyek én a zenekar első karmestere.
Nemzeti Színház: - Gondolom, ez egy felemelő pillanat volt a számodra.
Silló István: - Valóban az volt, hiszen a Danubia Zenekar egy kiváló muzsikusokból álló együttes, akik nagyon sokrétűek, nagyon alázatosak a művészettel szemben, ez látszódik az Ármány és szerelem című darabban is. Nem tudom, hogy van–e még Magyarországon vagy a közeli országokban olyan zenekar, amelyik úgy tudna jelen lenni egy három órás előadásban, mint ők. Nem csupán zenekarként működnek a színpadon, de részei az előadásnak.
Nemzeti Színház: - Az Ármány és szerelem után idén már a Magyar ünnep című darabban is dolgoztok.
Silló István: - Igen. Az Ármány és szerelem után Alföldi Róberttel megbeszéltük, hogy azokban az előadásokban, ahol nem könnyűzenészek kellenek, hanem komolyzenészek, és klasszikus hangszereken való játéktudás kell, a Danubia Zenekart fogja alkalmazni. Így született meg a Magyar ünnep. Az a Bella Máté írta a teljes zenéjét a Magyar ünnepnek, aki írt három betétszámot a Schiller műbe is, amelyeket Vásáry André énekel. Nagyon jól sikerült a Magyar ünnep is, Máté nagyon jó zenét írt hozzá, az ilyesfajta zenét programzenének hívják. Ez azt jelenti, hogy valamihez alkalmazottan íródik a zene. Máté nagyon belopta magát a szívembe, mert ő amellett, hogy tehetséges, intuitív, és zeneszerzőként van mit kiírnia magából, a szakszerűségnek is az összes elsajátítható tudását birtokolja. Ez a Závada darabban is megmutatkozik. Remek muzsikát írt, remek hangszereléssel, kilencfős zenekar játssza, és teljesen illúziókeltő a zenei megszólalása az egész előadásnak.
Nemzeti Színház: - Neked újdonság karmesterként, hogy színházi produkcióban veszel részt?
Silló István: - Nekem egyáltalán nem új, hiszen én 1990-ben kezdtem a József Attila Színházban, mint zenei vezető, és azóta kizárólag csak színházakban dolgozom. Néhány koncertem volt csak az elmúlt húsz évben, az elmúlt két – három évben a Győri Filharmonikusokkal, a Pannon Filharmonikusokkal, és most természetesen a Danubia Zenekarral. Nagyon sok szerzővel dolgoztam, és a színházi zenéknek az összes tárházát a hátam mögött tudhatom.
Nemzeti Színház: - Kinek az ötlete volt, hogy legyen egy közös hangverseny bérlet a Nemzetiben?
Silló István: - Most zár be a Zeneakadémia felújításra, a Danubia Zenekarnak ott voltak a bérletei, illetve a Müpában volt egy-két koncertje, majd bejött egy új előadóművészeti törvény, amelynek következtében a Danubia Zenekar második kategóriás zenekar lett. Ez nem csak azt jelenti, hogy nem első, hanem második, hanem azt is, hogy nem x millió, hanem az x millió forint tört része volt tavaly a költségvetésünk. Ezért kitaláltunk egy olyan koncertműsort, ami megnyerte Alföldi Róbert tetszését. Minden egyes koncerten fellépnek a Nemzeti Színház művészei, hol énekelnek, hol színdarabot adnak elő, illetve Gergye Krisztián társulata is fellép majd velünk. Megmondom őszintén, nekünk is olcsóbb lett így a dolog, ami nagyon fontos, mert nem kell termet bérelnünk, és talán a Nemzeti Színház életében is lehet négy olyan estét csinálni, ami nem a szokványos Nemzeti Színházas arculathoz tartozik, de művészi értékében megfelel annak, hogy a teátrumban legyen. Arról nem is beszélve, hogy az Operaház felépülte előtt Erkel Ferenc a Nemzeti Színháznak volt a főzeneigazgatója, és akkor a Nemzeti Színháznak szerződtetett zenekara volt. Nagyon jó operákat mutattak be, és ha a magyar tradíciókat figyelembe vesszük, ha már újra épült egy Nemzeti Színház, és ebben a színházban jogfolytonosságát látunk eszmei szinten a régi Nemzeti Színházzal, akkor nem egy ördögtől való ötlet, hogy a Nemzeti Színháznak legyen egy zenekara. Persze a büdzséje és a szervezeti szabályzata sem engedi, hogy itt állásban legyenek a zenészek szerződtetve, de hogy a Danubia Zenekar kiszolgálja az erre vonatkozó igényt az előadásokban, illetve, hogy a négy bérletes koncertsorozat létrejöhetett, ezzel talán egy picit lehet nosztalgiázni, hogy milyen lehetett a Nemzeti Színház akkor, amikor még zenekara volt, és Erkel Ferenc volt a zenei igazgatója.
Nemzeti Színház: - Mit láthat a közönség a négy este folyamán?
Silló István: - Én azért vállaltam az első koncertet, mert műfajilag az áll hozzám a legközelebb. Bernstein, Gershwin az én világom, ráadásul Vukán Gyuri barátommal nagyon rég ismerjük egymást. Az esten Szabó Kimmel Tamás, Tompos Kátya, Bánfalvi Eszter és László Attila is énekelni fognak. A következő programon, ami márciusban lesz, Héja Domonkos vezényel, az Óbudai Danubia Zenekar zenei vezetője. Ezen azok a művek csendülnek fel egészében, amelyek az Ármány és szerelem előadásban csak részletekben hallhatók. Teljesen adekvát lett volna, hogy én vezényeljem, hiszen harminc – harmincöt estén át voltam már a karmestere, de Domonkos nyilván egészen másképp vezényli majd az egészet. Nagyon várom ezt a koncertet, szeretnék beülni a huszadik sorba, és meghallgatni azt, hogy ő mit gondol róla. Ezen fellép majd Gergye Krisztián a társulatával, és Molnár Piroska énekel majd. A következő előadás, amit Hamar Zsolt vezényel, nagyon érdekes lesz. Régen teljesen magától értetődő volt, hogy Mendelssohn írt egy kísérő zenét a Szentivánéji álomhoz, és amikor ment a színpadon a színmű, élőben kísérte a zene. Ma szerintem sehol a világon nincsen ilyen, de ez itt most hallható lesz egy félig szcenírozott változatban, Alföldi Róbert fogja rendezni, Vörös Róbert lesz a dramaturgja, és a színház legjobbjainak színe java lép majd fel. Az utolsó koncert pedig egy matiné koncert, a Péter és a farkas, és A katona története, amit szintén Héja Domonkos vezényel, mindkettő gyerekeknek való, Rába Roland fogja rendezni, és ott Kulka János, Bodrogi Gyula és Stohl András reprezentálja a Nemzeti Színházat. A közös hangversenysorozatra bérleteket, és jegyeket is lehet vásárolni. Biztos vagyok benne, hogy nagyszerű élményt adunk majd a közönségnek!
(2011. március 01.)