Bodrogi Gyula 75 éves

Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze kerek évfordulóhoz ért. Születésnapját egy könyvvel ünnepli, amelyben hosszú évek gondolatait osztja meg közönségével.

- Épp a születésnapja előtt jelenik meg Irka firka című könyve. Miről szól ez a kötet?

- Semmiről se szól, illetve azokról a dolgokról, amiket én hosszú évek alatt összeírogattam magamnak. Ezekből állítottunk össze egy könyvet. Mindenféle dolog van benne, így színházi történetek, színházról való gondolatok, történetek a gyerekkoromból, a felnőttkoromból, gondolatok erről–arról, Magyarországról, a magyarságról. Tulajdonképpen olyan, mint egy puzzle. Ha valaki veszi a fáradtságot és végigolvassa a könyvet, össze lehet rakni, hiszen mindennek megvan a maga kapcsolódása, de nem egy önéletrajzi írás.

- Tudatosan írta le a történeteit azzal a céllal, hogy egyszer majd kiadja őket?

- Nem. Akkoriban nem. A magam szórakozására írogattam csak. Van még vagy ezeroldalnyi firka, lehetne még két könyvet csinálni belőlük.

- Először mikor ragadott tollat?

- Nem is tudom. Először kis történeteket, konferanszokat írtam, majd beleszoktam. Írogattam, jegyzeteltem magamnak. Van, hogy fél évig nem írok egy sort se, de van, hogy minden nap eszembe jut valami.

- Ha jól láttam, a születésnapján épp nem játszik.

- Nem, ezt külön kértem. Ha játszom, akkor én vigyázzban vagyok egész nap, és ezt nem akartam a 75. születésnapomon. Ez olyan nagy szám, hogy ki sem merem mondani. (nevet) Egyébként nekem abszolút nem volt fontos ez a születésnap, de annyiszor hangzott el a környezetemben, hogy rájöttem, hogy ez tényleg nagy dolog. Van egy barátom, Szenes Iván, aki pont tíz évvel idősebb nálam, és pont tíz nappal fiatalabb. Én '34-ben születtem, ő '24-ben, én április 15-én, ő április 25-én. Vele mindig együtt emlékezünk meg egymás születésnapjáról.

- Meg is ajándékozzák egymást?

- Ajándékozunk is, de a legfontosabb, hogy kötelező verset írni egymásnak. A könyvben is van egy vers, amit ő írt nekem, meg az is, amit én neki.

- Idén hogyan ünnepel?

- Én magamat sehogy, de biztos szervez majd valaki valamit körülöttem. Emlékszem, a hatvanadik születésnapomon a Vidám Színpadon hihetetlenül megleptek a kollégák. Nem sejtettem semmit! Leültettek a nézőtérre, és egyszer csak felment a függöny, és a táncos koromtól egészen hatvan éves koromig jöttek a régi emberek, akikkel valaha együtt dolgoztam. Nagyon megható volt, meg volt rendezve az egész.

- Belül mennyinek érzi magát?

- Amivel el tudok számolni, harminc, negyven év körül van. Utána megálltam a számolásban. (nevet)

- Mennyit dolgozik manapság?

- Játszom a József Attila Színházban, a Magyar Színházban, a Nemzetiben, havonta tíz – tizenkét estét. Gyerekkoromban évi háromszázötvenet játszottam. Ez most nekem így elég, jól érzem magamat így.

- Tévéfilmeket, játékfilmeket, sorozatokat összeadva közel száz filmben szerepelt, rendszeresen játszott színpadon. Most már hátradőlhet?

(2009. április 07.)