Bemutató a Háziszínpadon - gyerekeknek és felnőtteknek

- Az előadást hét éves kortól ajánlják. Kikre, milyen közönségre számítanak? - Bárki jöhet, mindenkit szeretettel várunk. Az lenne a legjobb, ha minél több szülő kísérné el a gyermekét. Felfelé nincs korhatár, az alsót is csak azért szabtuk meg, mert vannak az előadásban, tulajdonképpen magukban a mesékben kicsit nehezebben érthető illetve talán félelmetes részek. Olyan meséket fűztünk csokorba, amelyek a mai tévében, moziban nem szerepelnek, tehát ritkaságok, ugyanakkor klasszikus irodalmi értékek. Hoffmanntól A homokember, Az elvesztett tükörkép története, Haufftól pedig A gólyakalifa illetve A hideg szív története adja a gerincét az előadásnak. - Honnan az önbizalom, hogy „tud gyerekül”? - Bennem nincs ilyen, sőt… ezért azt a taktikát alkalmaztam, hogy úgy mutassuk meg ezeket a történeteket, ahogy azokat a szerzők megírták, ahogy szóltak hozzánk. Ha ezt hitelesen sikerült megtennünk, akkor az biztosan megszólítja a gyerekeket. - Ugyanakkor sok olyan játékot is láttam, amiről úgy érzem, hogy – talán egy másik síkon - a szülőket, azaz a felnőtteket is megszólítja. - Igen, mert ezek nagyon jó mesék. Az például, hogy valaki elveszíti a tükörképét, az szó szerinti és filozófiai értelmezésben is izgalmas, legyen a néző felnőtt vagy gyerek. - Van olyan része is az előadásnak, amelyről úgy éreztem, hogy a megnyugtatás volt vele a legfőbb szándékotok, hogy nem kell félni azoktól a dolgoktól, amelyekkel a felnőttek gyakran ijesztgetik a gyerekeket. - Igen, volt ilyen szándékunk. - Majd egy jelenet következik, amely meglehetősen horrorisztikus… …mert így szól a mese, hogy a kis Nathanelnek egészen felnőtt koráig tartó rémálmai vannak a homokemberről, aki kiveszi a gyerekek szemét, ha nem mennek időben lefeküdni. Ilyen sztorikat szerintem minden gyerek hall a nagymamától, anyukától, szomszédtól... Az a kérdés, hogy mit kezd vele? Megmarad-e a félelme, vagy pedig tudunk neki segíteni. Például mi, az előadásunkkal. - Érdekesen alakult a játszók élete. Ők az idén végzett Ascher Tamás-Novák Eszter osztály, akik úgy döntöttek, hogy együtt maradnak. - A nyár elején kerestek meg azzal, hogy első közös darabként meseelőadást szeretnének és felkérnek rendezőnek. Együtt találtuk ki, hogy milyen meséket fogunk használni, aztán sok-sok ötletelés során alakult az előadás. A próbák a Merlin Nemzetközi Színházban zajlottak, köszönet érte Magács Lászlónak, és köszönet Jordán Tamásnak is, hogy befogadta az előadást. Sokan segítettek minket, van az előadásban egy vetített rész, amelyben például olyan színészek szerepelnek, akik részben tanították a fiatalokat, de mindenképpen sokat jelentenek számukra. (Az olvasók őket láthatják a korábbi képriportban, amely Csizmás Kandúr alias Cserhalmi György letartóztatásáról is hírt ad.) - Mi volt a tapasztalatod az ifjú színészekkel? - Nagyon tehetségesek. Érdemes megismerni őket. Hihetetlenül sokoldalúak: gyönyörűen énekelnek és táncolnak, remek muzsikusok, olyan ügyesek, hogy néha akár artistáknak hihetnénk őket. És tőlük származik az ötletek többsége, nélkülük nem lehetne ez az előadás ennyire színes. Eöri Szabó Zsolt

(2007. október 18.)