Látványtervezők képzése a Képzőművészeti Egyetemen
A színházi tervező képzés az Egyetemen, az akkor egyetlen Magyarországon, 2001-re válságba jutott, s egy új generáció került abba a helyzetbe, hogy a megszűnéstől megmentse, végiggondolja, s világszínvonalon megvalósítsa a kor igényeinek megfelelő tervezőképzést. A Magyar Látványtervezők Társasága felelősnek tartotta magát azért, hogy nem kis személyes áldozattal is, de kollektív tudását latba vetve új alapokról indulhasson az oktatás.
Mivel 1968-1978-ig nem volt Magyarországon tervező-képzés, a ma 45-55 év közötti generáció vagy külföldön végzett, vagy pedig más szakmából - építész, textiltervező, stb. - került a tervezői pályára. Ennek a generációnak jutott most feladatul, hogy végiggondolja, s legjobb elképzelései szerint új alapokra helyezze a tervezők képzését Magyarországon. Mivel a fentiekből tisztán látható, hogy semmilyen kötődésünk nem volt az előző képzéshez, azt egyáltalán nem ismertük, talán függetlenebbül, szabadabban állhattunk neki a gondolkodásnak.
Alapvető kérdések merültek fel. Szakmánk olyan művészet, amelynek önmeghatározása nélkül nem lehetett egy koherens eszmerendszert kidolgozni. Ez a munkafázis egyértelművé tette, hogy korunkban egyetlen művész-személyiség sem elegendő önmagában ahhoz, hogy a színházi és mozgóképes látványművészetet egyedül összefoglalja. Szakmánk autonóm személyiségekből, önálló alkotóművészekből áll, akik minden esetben egy összetett csapat tagjaként alkotnak, dolgoznak.
Nagyon tömören célunk: Az egyetemes emberi és a nemzeti kultúra gondolati és intuitív megismertetése, a művészet értékeinek nyitott és elemző befogadtatása, illetve a látványtervező tevékenység mesterségbeli eszköztárának és művészi alkotómódszerének elsajátíttatása. Szem előtt tartva az életszerűség alapvető követelményét, a színházi vagy filmes munkafolyamatba szervesen beilleszkedni tudó, de szuverén művészi szemlélettel és gondolkodással alkotó tervezők nevelése.
A galériában képeket láthatnak a megnyitóról és a hallgatók munkáiból.
