Vissza a hírekhez
Nagyon nagy lehetőségnek tartom
Vasárnap délelőtt, utolsó színpadi próba. Szinetár Dóra, ha éppen nem a színpadon segít, csodálkozó szemekkel figyeli kollégáit, én meg őt: remekül szórakozunk. A szünetben átülök mellé.
Mi mindenre jó egy szerepkettőzés És mit szólsz a párodhoz?Szerintem fantasztikusan dolgozik. Nagyon szépen énekel. Más karakter. Magasabb nálam, szép, sudár nő, ilyen az egyénisége is. Más az énektechnikája, más hangképzéssel dolgozunk, amennyire megítélhetem, ő sokkal klasszikusabban énekel. Tetszik.
A próba végén a kollégák tapssal köszöntik Balla Esztert, amitől ő, kedvesen zavarba jön. Amikor leülünk beszélgetni, kérdezni sem kell, ömlik belőle a szó. Boldog, dicséri a kollégákat, a színpadtechnikát, a hangot.Ennyire bonyolult előadásban én még nem szerepeltem. Nagyon jó érezni, hogy egy ilyen profi csapatban lehetek. Nagyon szeretem a Madách Színházat is, szerettem Kaposváron is lenni, de ez itteni technika igazán kedvem szerint való. Finoman és szépen szól, mindvégig hallom magamat, köszönöm a hangosítóknak, akik nagyon értik a dolgukat.
Milyenek a dalok?Már többször énekelhettem Melis Laci szerzeményeit. Kaposváron, a POSZT-on, az Új Színházban. Nagyon szeretem a dalait, és őt is, mert mindig jó volt vele dolgozni.
Pávaszem egy "babás", lágy szerep, nem hasonlítható a Chicagora, ahol te vagy Roxi Hart.Igen, ez teljesen más, és éppen ez a jó. Kaposvárról is csak azért jöttem el ősszel, három év után, mert úgy éreztem, hogy mást is kell csinálnom, és muszáj képezni magam. Bagó Gizella, az énektanárom, itt él Budapesten. Mióta szabadúszó vagyok, szinte minden nap dolgozunk. Kitűnő tanár, sokféle stílust tanít. Pontosan, tudatosan dolgozik velem, figyel a hangomra, fejleszti a hangterjedelmem - én meg nagyon igyekszem. Azt hiszem, ezért tudtam alt és koloratúr szoprán szerepet is énekelni.
Azt lehet tudni, hogy 2001-ben, operett-musical szakon végeztél a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Szirtes Tamás osztályában, de mióta énekelsz?Gyerekkorom óta. Kórusban, szólóban, a drámatagozatos gimiben, mindenhol. Zenész családba születtem. Anyukám nyelvtant és éneket tanít, apukám már nyugdíjas, de ő is tanított, csellót és szolfézst. Szóval a zene mindig is nagyon fontos volt az életemben. És most úgy érzem, hogy egyre fontosabb.
Az nagyon jó jel, hogy a kollégák megtapsoltak a próba végén. Milyen érzés volt?Jaj (nagy sóhaj), annyira zavarban voltam , és annyira boldog vagyok. Mert azért nem volt könnyű a felkészülés. Fantasztikus, hogy elénekelhetem ezt a szerepet. Nagyon nagy lehetőségnek tartom. De volt egy időszak, amikor megéreztem a feladat súlyát és rettenetesen izgultam, mert természetesen a lehető legjobban szeretném megoldani. A darab, Weöres Sándor csodálatos. Az előadás is nagyon tetszik. Kétszer is láttam, mielőtt elkezdtünk dolgozni. Valló Péter sokat mesélt Pávaszemről, és olyan távlatokat nyitott, amire magamtól nem is gondoltam. A Dóri is mindenben segített, szóval, most nagyon szerencsésnek érzem magam.
Akkor már csak a közönséget kell meghódítani. Szabad ehhez sok sikert kívánni?Igen. Illetve Nem is tudom. Nem ismerem a babonákat. Inkább visszakérdezek, szabad azt nekem elfogadnom?
(2005. március 14.)