Csiky Gergely: Buborékok - háttér

Mikszáth Kálmán írta 1891-ben Műveit, pályáját, sikereit, diadalait, küzdelmeit méltányolja, lefesti az irodalomtörténet, egyéniségét kidomborítja – de az ember Csikyt csak mi ismerjük eléggé néhányan, és sokszor kiássuk az emlékezetből, pattogó kandallónál vidám baráti beszélgetés közt sokszor elővesszük az „öreg” alakját. „Öregnek” híttuk egymás közt, de inkább érdemei, mint évei miatt. Rideg modorú volt, begombolt, szófukar, bizalmatlan, de mélyen alul melegen lüktetett a szíve, s akit megszeretett, az meg volt szeretve. Olyan volt ő, mint azok a régi rézgarasok, amikben arany volt elrejtve. Hegedüs Géza Csikyről(1954) Csiky írói tevékenységének esztendei alatt valószínűtlenül sokat dolgozott. Drámái, prózai művei, cikkei és tanulmányai, klasszikus és modern műfordításai, akadémiai jelentései, ha egyszer gyűjteményes kiadásra kerülnének, meghaladnák talán a száz kötetet is. De mindenekelőtt és mindenek fölött drámaíró volt. Kísérleteket és apróságokat nem számítva harmincegy színpadi művet írt. Ezekkel indította új útra a magyar drámát. Emellett a Nemzeti Színház dramaturgja, a színiiskola (a mai Színház- és Filmművészeti Főiskola) tanára, a Tudományos Akadémia drámabíráló bizottságának előadója és a Kisfaludy Társaság másodtitkára volt. Rendkívül nagy műveltségét ezekben az években is állandó olvasással gazdagította. És közben ráért társaságba járni, kávéházban ülni, szellemesen csevegni. Példás és boldog családi életet élt, barátai és színházi munkatársai mindig a legnagyobb elragadtatással emlékeztek vissza rá. És összesen negyvenkilenc évet élt, ebből mindössze tizenöt évig volt író. Darvay Nagy Adrienne Csiky Gergely (1842–1891) Egy szép decemberi napon, hat esztendővel a forradalom kitörése előtt Csiky János doktor úrnak egészséges fiút szül hitvese, Verzár Lenke az Arad megyei Pankotán. Az elsőszülött a Gergely nevet kapja a keresztségben. Felhőtlen gyermekkor kezdődik, hamarosan megszületik még két testvér, akikkel nemcsak jól lehet játszani, hanem elő is lehet adni azokat a színdarabokat, amelyeket a családfő ír. Csiky János a forradalom idején az aradi közkórház élére kerül, Gergely pedig abba a gimnáziumba, amelynek minorita paptanárait a szabadságharc bukása után forradalmi magatartásuk miatt elítélik. Itt, az iskola falai között irodalmi próbálkozásai is tág teret kapnak. A költői antológiában Csiky Gerő tizenkét verssel mutatkozik be, felsős gimnazistaként majd álnéven küldözgeti költeményeit és novelláit a fővárosi lapokhoz. Tizenhárom éves, mikor a boldog éveknek végük szakad: apja meghal, s mint legidősebb gyereknek mihamarabb kenyérkereset után kell néznie. Nagybátyja pap, és a tizenhét esztendős fiú előbb a temesvári papneveldébe, majd a fővárosi központi papnevelő intézetbe kerül. Kitűnő tanuló, akinek irodalmi tehetségét az egyház is kamatoztatja. 1864-ben végez, de nem szentelik fel, visszarendelik Temesvárra, az év végén pedig a bécsi Augustineumba küldik. Nemcsak tehetségével, fegyelmezetlenségével, humorérzékével és hangsúlyozott nemzeti tudatával is kitűnik társai közül. Sajnos kiderül, szívbaja van. 1868-ban doktorrá avatják. Előbb Tornyán segédlelkész, majd Temesváron gimnáziumi hittanár lesz. Egyre feljebb emelkedik az egyházi ranglétrán: a helyi papnevelő erkölcs- és lelkészettan tanára, majd „a szegények tiszti ügyésze” és szentszéki ügyészként a házassági ügyek előadója lesz. Egyházjogi könyvei mellett két novelláskötete jelenik meg. Belekezd egy regénybe, verset ír, fordít és egyre nehezebben viseli a szeminárium zord falait. Drámaíró akar lenni… Szentkláray Jenő Apróságok Csiky Gergelyről (részletek) Középnagyságú kissé elhízott, rövidnyakú, tömzsi fiatalember volt. Az arca tejszínű s gömbölyded, dülledt szúrós szemekkel és kicsiny lapos orral, amely alatt sihederbajusz pelyhedzett. Feltűnő nagy fejét koromfekete sörtehaj borította, szinte elfödve a keskeny, domború homlokát. (...) Mint tanuló első eminens volt; de nem a szorgalma által, hanem a veleszületett zsenialitásánál fogva. Egyébként gondtalan, lusta diák volt; de a tudásban soha senki le nem győzhette. Óriási memóriájával a legnehezebb tárgyak tananyagának egész tömegét sajátította el nehézség nélkül, egyetlen olvasásra. A teológiai tantárgyakat latinul adták elő; mindamellett Csiky megtette fogadásból, hogy a Schwetz-féle dogmatikának egyik legnehezebb szakaszát – kilencedfél oldalt –, mely tele volt szentírási idézetekkel, rövid egy óra alatt úgy betanulta, hogy hiba nélkül, gyors tempóban, szóról-szóra el tudta mondani. A spanyol nyelvet három hónap alatt sajátította el, csupán azért, hogy Cervantes Don Quijotéjét, amit nagyon kedvelt, spanyol eredetijében élvezhesse. A görög és latin klasszikusokból, Shakespeare-ből, Hugo Viktor- és Berangerből, Corneille-, Racine- és Taine Hyppolitból egész fejezeteket könyv nélkül tudott. (...)

(2004. február 20.)