Passió Esztergomban

„A Csíksomlyói passió Jézus szenvedéstörténetének és a megváltás reményének megelevenítése,
valamint a kereszt alatti nemzeti összetartozásunk közösségi megélése.”

Vidnyánszky Attila

Újra szabadtérre költözik a Nemzeti Színházból a Csíksomlyói passió. Tavaly augusztusban több mint 25 ezer néző láthatta a passiót a csíksomlyói nyeregben, az összmagyarság zarándokhelyén. A Nemzeti Színház, a Zsuráfszky Zoltán által vezetett Magyar Nemzeti Táncegyüttes, valamint helyi ének- és tánckarok közreműködésével létrejött produkció a 2018-as augusztusi erdélyi alkalom után visszatért a kőszínházi keretek közé, hogy most, augusztus 19-én újra ünnepi fényében mutassa meg magát a magyarság másik történelmi kultuszhelyén, az Esztergomi Bazilika előtt. A két nemzeti művésztársulat mellett ezúttal további anyaországi és felvidéki néptáncosok járulnak hozzá ahhoz, hogy a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház lépcsőjén a másnapi ünnep rangjához méltó előadásban legyen része nézőnek, művésznek.

Az esemény a csíksomlyóihoz hasonlóan Esztergomban is ingyenesen tekinthető meg.

– Az a célom, hogy a néző megélhesse a krisztusi hitet – fogalmaz Vidnyánszky Attila, a Csíksomlyói passió rendezője, hangsúlyozva, hogy a Nemzeti Színházban és az augusztus 19-én Esztergomban látható előadás mintájául szolgáló misztériumjátékoknak és a ferences iskoladrámáknak is a hitélmény megújítása volt az eredeti célja. – Ez személyes történet mindenki számára. Ugyanakkor egy ilyen előadás természetesen az együvé tartozást is hirdeti, vagyis közösségi aktus. A közönség vagy eleve közösségként van jelen, vagy jó esetben azzá válik az előadás alatt.” Ahogyan a Berecz András által alakított Vándor – Pázmány Péter nyomán – mondja: „Kicsi madaraknak bátorságos oltalma vagyon, ha a ragadozó ürümadarak elől tövisbe bújnak, mi is azért Krisztus koronájába fészket rakjunk, ott éljünk, hogy minden veszedelmektől és kísértetektől megmaradjunk.”

Csíksomlyói passió

18. századi ferences iskoladrámák és Szőcs Géza Passió című műve alapján

A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója.

2 óra 15 perc (szünet nélkül)

Vándor: Berecz András m.v.
Mária: Tóth Auguszta  |  Mária Magdolna: Barta Ágnes
Krisztus: Berettyán Nándor
Péter apostol: Rátóti Zoltán  |  Júdás apostol: Rácz József
Pilátus: Olt Tamás m.v.  |  Pilátus felesége: Vas Judit Gigi m.v.
Annás főpap: Schnell Ádám  |  Zsibárus: Farkas Dénes
Jeruzsálemi: Tóth László  |  Barabás: Bordás Roland
Tanítvány: Berettyán Sándor  |  Lázár: Szabó Sebestyén László
Pilátus fia: Buzádi Buda  |  Gyermek Jézus: Niedermüller Ádám

Közreműködik
a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara:
Deus Pater: Benedek Attila  |  Ráfáel arkangyal: Csicsmann Dániel
Gábriel arkangyal: Barka Dávid  |  Hit: Kovács Gábor
Halál: Tókos Attila  |  Első ördög: Fekete Bence
Második ördög: Juhász Sándor  |  Szeretet: Rab Edina
Irgalmasság: Tapolczai-Zsuráfszky Lilla  |  Igazságosság: Orbán Amanda
Bizonyságtétel és Veronika: Oltárczy Mária
Bölcsesség: Rencz Norbert  |  Ártatlanság: Molnár Sarolta
Ádám és Noé: Bordás Barnabás  |  Ábrahám: Valach Gábor
Dávid király: Szeverényi Barnabás  |  Pásztor: Hajdú Flórián
Erősség: Juhász Zsombor 

Zenészek:
Papp István Gázsa (prímás)  |  Szabó Dániel (cimbalom, gardon)  |  Takács Ádám (hegedű)  |  D. Tóth Sándor (brácsa, dob)  |  Csávás Attila (klarinét, furulya)  |  Liber Róbert (bőgő)

Díszlettervező: Székely László m.v.
Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias m.v.
Dramaturg: Szász Zsolt
A csíksomlyói passió-szövegek szakértője: Medgyesy S. Norbert 

A „vándor” énekeit és meséit összeállította és feldolgozta: Berecz András

Ügyelő: Lencsés István, Dobos Gábor
Súgó: Gróf Kati
Néprajzi szakértő, táncdramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa m.v.
Rendezőasszisztens: Herpai Rita

Társrendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán m.v.
(a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője)

Rendező: Vidnyánszky Attila

Együttmuködés a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel

Esztergomi Várszínház