Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2022. július 3. - Kornél, Soma Napja

2021. december 4. 11 óra, Hajóorr

A magyar színházak Trianonja - meghívó emlékmű avatásra

A Nemzeti Színház által állított emlékmű

A több mint száz esztendeje szétszakított magyar színházi életnek állít emléket a Nemzeti Színház 2021. december 4-én. Böjte Horváth István alkotása a trianoni döntés nyomán a határokon túlra került színházak és a határon belülre eső teátrumok összetartozását jelképezi. Az emlékművet különleges virtuális kiállítás is kiegészíti, amely az 1918-20-as történelmi időpillanatban mutatja be a magyar színházak Trianonját. Az emlékmű avatására december 4-én, 11 órakor kerül sor a Nemzeti Színház előtti hajóorrban. 

Hetven rendszeresen magyar nyelvű színházi előadásokat játszó teátrumból negyvennégy került az országhatárokon túlra a trianoni diktátum következtében. Ha az ideiglenes játszóhelyeket is figyelembe vesszük, ez a szám még nagyobb. Ezek az adatok is jól jelzik, mekkora csapást jelentett a magyar kulturális életre, a színházi kultúrára az országrészek elcsatolása 1920-ban. 

A Színházi Élet 1921-re kiadott évkönyvében megjelent „Elrabolt színházaink” című írásban az olvasható, hogy a háború előtt tíz olyan magyar város volt, amelyeknek az Országos Színészegyesület és a kultuszminiszter elsőrendű színházi engedélyt adott, közülük Kolozsvár, Arad, Nagyvárad, Temesvár, Pozsony és Kassa teátrumai kerültek át az utódállamok területére. Mindez azonban nemcsak az épületek elvesztését jelentette, a határon túli területek lakossága a magyar nyelvű színjátszástól, így a magyar szótól is megfosztatott. Románia, Csehszlovákia, Szerbia és Horvátország hatóságai néhol hatalmi szóval, néhol még erőszakkal is megakadályozták a magyar társulatok működését. A magyar színházi élet Budapest utáni második legnagyobb központjában, Kolozsvárott például katonai erőszakkal távolították el a társulatot 1919. október 1-én. 

Bár az események óta eltelt több mint száz év alatt nagyon sok minden változott, mégis fontos, hogy emléket állítsunk annak az eseménysornak, ami a magyar kultúra, ezen belül a magyar nyelvű színjátszás legnagyobb traumáját jelentette a 20. században.

A trianoni éveket örökíti meg a Vidnyánszky Attila kezdeményezésére létrehozott emlékmű (Böjte Horváth István alkotása), amelyet 2021. december 4-én, 11 órakor avatnak fel a Nemzeti Színház épülete előtti Hajóorrban.

Az emlékmű avatásán beszédet mond Böjte Horváth István szobrász és Szarvas József színművész, valamint dr. Máthé Áron történész.

Közreműködnek Berecz István és Kovács-Gál Nóra néptáncosok, Rosonczy-Kovács Mihály és zenekara, valamint Herczegh Péter, a Nemzeti Színház színművésze.
 

Az emlékműhöz egy virtuális kiállítás is kapcsolódik, amit egy QR-kód segítségével, magáról a szoborról érhetnek el az érdeklődők. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet dokumentum-összeállítása bemutatja az elcsatolt területek nagy színházi központjait, az állandó és ideiglenes játszóhelyeit, különös tekintettel az 1918 és 1920 között történtekre.

 

 

(2021. november 29.)