Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2024. március 29. - Aguszta Napja

Olvasnivaló

Rómeók, Júliák, trianoni színészsors

A Nemzeti Magazin új, november-decemberi számában

Miként kezdődött a Rómeó és Júlia magyarországi színpadi karrierje? Vajon miért játszották ritkán a Nemzetiben a világ leghíresebb szerelem történetét? Melyik a veronai lovestory legnépszerűbb és legdrágább filmadaptációja? Miről álmodik egy dramaturg? Miként befolyásolta Trianon Dajka Margit pályáját? – és sok más egyébről is olvashatnak a Nemzeti Magazin legújabb számában.

 

Trill Zsolt is ezt ajánlja!

 

 

 

A címlapon Törőcsik Mari és Sztankay István
a Nemzeti Színház 1971-es Rómeó és Júliájában.

 

 

Ízelítő a tartalomból:

 

„Hatással adták” 

A Rómeó és Júlia magyar színpadi karrierje 1844-ben a Nemzeti Színházban kezdődött. Nem ez volt a legnépszerűbb, legtöbbször színre vitt Shakespeare-dráma (hanem a Lear király), de a korszakos nagy alkotók mind megrendezték a veronai szerelmesek történetét. Shakespeare lovestoryja a Nemzeti színpadán – Gajdó Tamás írása.

 

„Ez a Mercutio és Tybald című darab”

„Bubik is, én is csalódottak voltunk. Természetesen mindketten ugyanazon ok miatt: mi akartuk Rómeót játszani. A szereposztó táblán ehelyett ez állt – Bubik István: Mercutio, Rubold Ödön: Tybald. Barátok voltunk az életben, és halálos ellenfeleket alakítottunk a színpadon” – meséli a Nemzeti 1983-as Rómeó és Júlia előadásáról Rubold Ödön.

Bubik István és Rubold Ödön a Rómeó és Jóliában (Nemzeti Színház, 1983. Rendező: Sík Ferenc)  |  Fotó: OSZMI

 

Kinek miről?

A Rómeó és Júlia mindenkinek a szerelemről szól, de kicsit másképpen. Két színészpárt kérdeztünk: akik még sok minden előtt, és akik már az élet számos megpróbáltatásán túlról nézve szemlélik ugyanazt. Örökölt sorsdrámák, a gördeszka romantikája, kaukázusi Shakespeare-ek és a lényeg… Barta Ágnes és Mészáros Martin, Szűcs Nelli és Trill Zsolt szerint.

Barta Ágnes és Mészáros Martin a Rocco és fivéreiben
 
Portré: Kozma András

„Ha megismered önmagad, akkor te – mint a nagy egész része – az egészre is hatni tudsz. Ez a belső útkeresés számomra nem köldöknézést jelent, hanem a világ működésének, lényegének a kutatását. Engem ez foglalkoztat leginkább a színházban.”

Kozma András
 
„Vissza kell mennem” – Dajka Margit trianoni története

Menni vagy maradni? Ez a kérdés merült fel Trianon idején az elszakított területeken működő színészekben. Az anyaországi karrier azonban az otthon sikeres és tehetséges színészek számára sok buktatót rejtett. A nagyváradi Dajka Margitnak sikerült befutnia. A fotón Dajka Margitot felfedezőjével, Hetényi DöményElemérrel látják.

 

 

(2020. december 10.)