Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2024. december 22. - Zénó Napja

Interjú

Éden földön

Váratlanul ért...

Berettyán Nándor – Hany Istók

Sokáig nem is akart színész lenni. Most negyedéves a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetében, és ő az Éden földön főszereplője.
 

Volt már főszereplő?

– Végigjártam a szamárlétrát. Gimnazistaként statisztáltam a debreceni Csokonai Színházban, a kaposvári színészosztályban másodévesek voltunk, amikor bekerültünk a János vitéz nemzetis előadásába, harmad éven pedig a Fekete ég – A fehér felhő című produkció volt az, amiben már önálló szerepeket kaptunk az osztálytársaimmal. Istók szerepe váratlanul ért...
 

Nem ijedt meg a feladattól? Zenés darabban főszerepet játszani?

– Azért nem ijedtem meg, mert nem is tudtam, mi az ajánlat. Bozsik Yvette rendező, Szarka Tamás szerző és az előadás dramaturgja, Rideg Zsófi hívtak egy beszélgetésre, és közölték, hogy megkaptam Istók szerepét. Mondtam, hogy rendben, azt persze nemigen tudtam, hogy mire is mondok igent… Szarka Tamás érezhette, hogy nem vagyok képben, ezért közölte: Istók a főszerep. A nagy sokk azonban mégsem ez volt, hanem amikor kiderült: Tompos Kátyával kell duettet énekelnem.

Tompos Kátyával kell duettet énekelnem... :: Fotó Eöri Szabó Zsolt

Tervezte, hogy zenés darabbal kezdi a színpadi pályafutását?

– Nincsenek pontosan meghatározott terveim, de kétségtelen: a zenés főszerep eszembe sem jutott. Amikor felvettek Kaposvárra, azt gondoltam, hogy nekem nem az éneklés az erősségem. Az évek során sokat tanultam, felszabadultam, úgy érzem, hogy fejlődtem is. Most nem az éneklés miatt izgulok. Az egész miatt izgulok!
 

A musicalt könnyű műfajnak szokás nevezni. Egyetért?

– Sokan mondták, hogy a könnyű műfaj nem is könnyű – annak, aki csinálja. Amíg bele nem cseppentem, azt gondoltam, hogy ez csak olyan szakmai duma. Most magamon tapasztalom, hogy mennyi munka kell ahhoz, hogy könnyűnek hasson, ami a színpadon tör­ténik.
 

Mindig színész szeretett volna lenni?

– Nem, dehogy… Előbb közgazdasági gimnáziumba kerültem, ekkor jártam egyébként színházban is először, de első év után átmentem a debreceni Ady Gimnáziumba, és bekerültem abba a drámás osztályba, ahová a bátyám is járt. A magyartanárom, Subiczné Palotai Erzsébet volt az, aki rányitotta a szememet a művészetekre. Nagyszerű tanáraink voltak, akiket szerepeikben is láttam a Csokonai színpadán: Csikos Sándor és a fiatalabbak közül Mészáros Tibor, Mercs János, és tanított Kozma András dramaturg is. Annak ellenére, hogy ekkor már éreztem, hogy a színház irányába vezet majd az utam, érettségi után magyar szakra jelentkeztem. Úgy éreztem, nem vennének fel… A következő évben már azért jelentkeztünk a bátyámmal Kaposvárra, mert tudtuk, hogy Vidnyánszky Attila indít osztályt. Ha jobban belegondolok, csak ott, az első évben dőlt el bennem, hogy akkor én most színész leszek…
 

Az Éden földön sok dala közül van kedvence?

– A Ha szeret, ha nem szeret című dalt nagyon szeretem. Tulajdonképpen ez az Éden földön himnusza. Jó ezt énekelni, nagy feladat, de szerencsére van lehetőségem sok mindent kipróbálni. Csupa tapasztalt művész van körülöttem, és mindenki segít, támogat. Biztonságban érzem magam.

 

Kornya István

 

(2015. szeptember 22.)