Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2024. május 24. - Eszter, Eliza Napja

Háttér

A helység kalapácsa

Groteszk varázslat

Miért Petőfi? – négy rövid magyarázat

 "Az előadásunkban megjelenő gyermek-zseni Petőfi újrateremti a világot. Számunkra ez a legfontosabb tulajdonsága. Ő képes volt arra, hogy egy banális falusi kocsmai verekedést briliáns nyelvi fordulatokkal jelenítsen meg."
 

 

Petőfi, a zseni

Miért zseni Petőfi? Először is, mert annak született. Aztán meg azért, mert olyan időszakban élt, amikor a benne rejlő fantasztikus szellemi kapacitás lángra lobbant, és kirobbant belőle a forradalmár. Mert ő egy fáklya, a forradalom fáklyája volt. Ő már két nappal március tizenötödike után azt mondta, hogy amit elértek, nem eléggé radikális, ezért szembefordult mindenkivel, még a legjobb barátjával, Jókaival is. Végül is az események, a forradalom bukása őt igazolták. Zseni attól, hogy „rémisztő módon szerették az istenek”, huszonhat éves korára „odaszerették” a segesvári csatatérre, és soha nem tudjuk meg, hogy mi lehetett volna még belőle, ha nem esik el. De ez ostoba kérdés. Mert így, ahogy van, ő a világirodalom egyik tagadhatatlan csúcsa. Erről az jut eszembe, hogy a bátyámnak Bukarestben a jogi egyetemen volt két kínai szobatársa, és mind a kettő tudta kínaiul kívülről Penzőfi (így ejtették a nevét) versét: Szabadság, szerelem… Akinek két kínai egyetemista tudja idézni a versét, az nem élt és nem halt meg hiába.


Petőfi, a csoda

Petőfi Sándor:
A helység kalapácsa

Zenés komédia

Ivánka Csaba színpadi változatának felhasználásával

Petőfi – RÁCZ JÓZSEF I Szemérmetes Erzsók – UDVAROS DOROTTYA / RÁCKEVEI ANNA m. v. I Fejenagy, kovács – BLASKÓ PÉTER I Lágyszívű Kántor – SZARVAS JÓZSEF I Márta, a kántor felesége NAGY MARI I Harangláb – SCHNELL ÁDÁM I Bagarja – ÚJVÁRI ZOLTÁN I Bölcs bíró – CSURKA LÁSZLÓ m. v. I Csepü Palkó – KRISTÁN ATTILA I Kisbíró – MÁTYÁSSY BENCE

Zenekar: Egervári Mátyás, Kiss B. Ádám, Timár Márton

Hangfelvételen közreműködik: Kiss Gy. László, Könczei Bálint, Könczei Árpád

Díszlet: Székely László // Jelmez: Pilinyi Márta // Zene és koreográfia: Könczei Árpád // Dramaturg: Kulcsár Edit // Ügyelő: Kabai Márta // Súgó: Sütő Anikó // Korrepetitor: Komlósi Zsuzsa // Rendezőasszisztens: Kolics Ágota

Rendező: Kincses Elemér

mikor? hol?

PREMIER: 2014. december 20. – 19 óra • Gobbi Hilda Színpad

Ő úgy látta és mutatta meg műveiben a világot – érzelmeket és eszméket, szerelmet és politikát –, mint addig soha senki. Az előadásunkban megjelenő gyermek-zseni Petőfi újrateremti a világot. Számunkra ez a legfontosabb tulajdonsága. Ő képes volt arra, hogy egy banális falusi kocsmai verekedést briliáns nyelvi fordulatokkal jelenítsen meg, és közönségét ezekkel a fordulatokkal elbűvölje. Én ebből indulok ki: Petőfi nekem, nekünk, magyaroknak maga a csoda. És ha ő maga a csoda, akkor egy színházi előadásban is képes csodát tenni. Tehát ő lesz a mesélő, a játékmester, kézmozdulatára szólal meg és halkul el a zene, ő teremt fényt és sötétet, beszélteti a szereplőket. Ő az, a mi Petőfink, ki egy arasszal a föld fölött lebegteti ezt az előadást. Mert ha csoda történik, akkor mindent szabad…


Petőfi derűje

A helység kalapácsa tele van utánozhatatlan képpel, nyelvi leleménnyel. Nézzük rögtön a szereplők nevét. Szemérmetes Erzsók ötvenötéves bájaival, Fejenagy, a kovács, vagy mint őt a dús képzeletű nép költőileg elnevezé: a helység kalapácsa, Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi, Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának jókedvű abrakolója, a helybéli lágyszívű kántor… Az is csupa derű, ahogyan Petőfi szereplőit beszélteti. Nem azt mondatja Fejenaggyal, hogy hány éves, hogy benne van a korban, vagy hogy „az emberélet útjának felén” jár – ahogy Dante írta –, hanem: „idén már negyvenedikszer értem meg a krumplikapálást”. Ez egyrészt tökéletesen pontos időmeghatározás, és látom is magam előtt, ahogyan a negyvenéves ember kapálja a krumpliföldet. Ilyesfajta nyelvi zsenialitás, sziporka van néhány száz ebben az ­„eposzban”.

 

A „groteszk” Petőfi

Hogyan nyúlunk 2014-ben, a Nemzeti Színházban Petőfi művéhez,

A helység kalapácsához? Ez a kérdés jó néhány álmatlan éjszakát okozott nekem. Az a fajta színház, amit én néhány évtizede próbálok művelni, emberi módon, érthető történeteket szeretne elmesélni, minél frappánsabban, mai színpadi nyelvezetben. Remélem, az a nyelvezet, amit most kitalálunk, vidám lesz és néhol groteszk. A mai idők a groteszknek kedveznek. Ezért elrajzoltak a figurák, a jellemek, a reagálások, a nevetések, a sírások, maga a szerelem is. A burleszkbe hajló elemeket keverjük a könnyed vígjátéki stílussal, és így tovább... A helység kalapácsa olyan, mint egy derűsen torz rajz. Petőfi eposz-paródiának szánta, mi az előadást, amelyben sok zene és tánc is lesz, groteszk varázslatnak nevezzük.


 

Kincses Elemér

 

Kincses Elemér
Kincses Elemér
(1946, Marosvásárhely) író, drámaíró, rendező. Pályáját Kolozsváron kezdte színészként, 1975-től a marosvásárhelyi színház rendezője, 1979–1997 között művészeti igazgatója. 1967 óta ír drámát, novellát, két regény szerzője Soha, Mindörökké. Több drámáját maga állította színpadra (Ég a nap Seneca felett, Trójában hull a hó, Porond, Csatorna). Rendezett Romániában magyar és román színházakban, valamint Magyarországon, Szerbiában és Ausztriában is. Az UNITER-díjas Csatorna című darabjából készült román filmet 2014-ben mutatták be.

 

 

(2014. december 15.)