Szentivánéji álom
Úgy tartják, minden, ami a Szentivánéji álomban benne van, „hozott anyag”, de attól lett zseniális a mű, hogy ezeket Shakespeare „hordta egybe”, s ő gyúrt belőlük naivul groteszk tündérjátékot. Szabadon használt latin forrásokat (Ovidius: Átváltozások, Apuleius: Aranyszamár), angol műveket (Chaucer: Canterbury mesék), népi babonákat, hiedelmeket. Shakespeare műve az angol reneszánsz színmű-irodalom egyik legszebb darabja – a klasszikus mitológia, a néphit, a vallás, a polgári gondolkodás, és lényegében a reneszánszkori filozófia naiv elemeit forrasztja csodálatos egységbe. A vígjátékban mitológiai istenalakok, tündérek, egy királyi pár, ifjú szerelmesek, athéni kézművesek keverednek össze egy éjszaka szövevényes bonyodalmaiban. A vígjáték helyszíne Athén, amely azonban kísértetiesen hasonlít Shakespeare Londonjára.
A Szentivánéji álom minden valószínűség szerint megrendelésre íródott, egy fontos esküvőre, és feltételezhető, hogy az udvarban elő is adták, ám arra nincs adat, hogy Shakespeare korában színházban játszották volna. Amikor 1662-ben hatályon kívül helyezték a színházakat bezáró rendeletet (1642), rögtön műsorra tűzték ezt a darabot is. Több zeneszerzőt is megihletett a vígjáték. Operát írt a mű alapján Henry Purcell (1692) és Benjamin Britten (1960), Felix Mendelssohn pedig nyitányt komponált (1826).
A Midsummer Night’s Dream a 450 éve született mester legnépszerűbb darabja – legalábbis magyar nyelvterületen ezt állították színre a legtöbbször (a Nemzetiben a Lear király vezet). A Nemzetiben játszották először magyar nyelven: Arany János az 1864-es Shakespeare-jubileumra, az „avoni hattyú” születésének 300. évfordulójára készítette el a fordítást. A mostani előadás nemcsak Arany, hanem Nádasdy Ádám 1994-es fordítását is használja. A Szentivánéji álom nagy alakításokra adott lehetőséget legendás művészek, így Blaha Lujza, Bajor Gizi, Mészáros Ági, Bara Margit, Ungvári László, Ladányi Ferenc, Kállai Ferenc, Bessenyei Ferenc számára.
A magyar színháztörténet jeles eseményeként (fordulat, kis forradalom) szokás emlegetni Peter Brook világhírű Szentivánéji álom-rendezésének 1972-es budapesti vendégjátékát. A Royal Shakespeare Company három estén játszotta a művet a Vígszínházban.
„A Szentivánéji álom folytatása és egyben paródiája is a Romeo és Júliának – írja a tudós, az egyik legjelesebb magyar Shakespeare-ismerő, Géher István. – Ugyanazt mutatja be, de máshogy: kifordítva és megsokszorozva. Nem a párkapcsolatban megjelenő személyiség drámája, hanem látomásos mozgókép-mutatvány, melyben jelenségként mutatkozik meg a személytelen társas ösztön. Kívülnézetben összeurópai tündérmese, belülnézetben csoportos mélylélektan.”
Kornya István
William Shakespeare
Stratford-upon-Avon, 1564 – Stratford-upon-Avon, 1616
450 éve született minden idők legnagyobb drámaírója. Apja kézműves és polgármester volt, anyja egy földbirtokos lánya. Shakespeare feleségül vette a nála nyolc évvel idősebb Anne Hathawayt, és a házasságból három gyermek született.
A források először 1592-ben említik Shakespeare-t drámaíróként. 1599-ben nyílt meg a Globe Színház, amelynek a drámaíró is részvényese volt. Társulata (King’s Men) 1603-tól királyi támogatást élvezett. Shakespeare élete végén visszaköltözött szülővárosába.
Közel negyven tragédia és vígjáték alkotójaként tartjuk számon. 154 szonettből álló ciklusának legszebb darabjai a világirodalom gyöngyszemei.
(2014. szeptember 25.)
