-
Miért mai Márai hajdani Kassája? Hogyan lehet őszintén és tisztán elmesélni egy történetet gyereknek? Ki gyilkos? – nyomozás Móricz Zsigmonddal. Trianoni színészsors: Balázs Samu. Bánk bán maraton… és sok egyéb érdekesség olvasható a Nemzeti Színház idei első magazinjában.
-
Kevés aktuálisabb irodalmi alapanyag létezik a XXI. században vergődő embernek, mint a Vitéz lélek. Ez a lélek háborúja. Amit Tamási Áron és a hozzá hasonló szellemi nagyságok hirdettek meg a trianoni, két világháborús megalázottságban utat kereső Magyarországban, 1940-ben. Arra a kérdésre, hogy mi ennek az előadásnak a fő üzenete, ezt válaszolnám: Az igaz emberi létezés, a normális élet iránti vágy.
-
Miért nem lett esztrádsztár Szűcs Nelli? Mi Bodrogi Gyula drámai vétke a színházigazgatói pályáztatások körül? Művészszínház és a Dallas – van közük egymáshoz? Hány Peter Brook van Magyarországon? Van „ahhoz képest színház” is? Miért van a közönségnek mindig igaza? Miért kiszolgáltatott a színész? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szűcs Nellivel és Bodrogi Gyulával, a Nemzeti Színház új és régi tagjával.
-
„Lehetnénk már őszintébbek, mégsem tudunk azok lenni” – mondja Trill Zsolt, a Tratuffe címszereplője a Nemzeti Magazin idei első számában. Szűcs Nelli a Médeiáról, Vidnyánszky Attila a Rocco és fivéreiről, a Berettyán-testvérek pályájuk alakulásáról mesélnek. Trianoni számvetés: 70 mínusz 44, megfejtés – és sok egyéb olvasnivaló – a lapban.
-
Vidnyánszky Attila 2003-ban állította színpadra Juhász Ferenc hatalmas költeményét. 2013-ban mutatták be az előadás nyomán készült játékfilmet Törőcsik Mari és Trill Zsolt főszereplésével. Költészet, színház, film és egy társulat történte – erről is beszélgetnek majd a szereplők és rendező.
-
„Az 1311-es kassai lázadás a városépítők önrendelkezésért folytatott küzdelme a kor oligarcháival. Omodé nádor személyében és jogtipró magatartásában könnyen azonosíthatók korunk rablólovagjai” – véli Szabó K. István. A kassai polgárok rendezője Márai naplóiról, Stephen Kingről és a soha nem látott nagyapa példázatáról is beszél.
-
A Házasság Palermóban ifjú párját alakítják rokokó ruhában és díszletben, olasz környezetben. És mindeközben a mai korra is érvényes problémákat feszegetnek együttélésről, rivalizálásról, szerelemről.
-
Tragikus, de megkapóan lírai mesét láthatott a közönség az Isztambuli Városi Színház előadásában a 12. MITEM programjában. Az Ararát-hegy legendáját azzal a szándékkal hozta el a török társulat, hogy egy kicsit ízelítőt mutassanak nekünk a török kultúrából, miután legutóbbi találkozásunkkor, egy éve a Háború és békével érkeztek Budapestre.
-
Gyakori sirám magyartanárok részéről: a kötelező olvasmányok nem taníthatók, nem felelnek meg a tanulók életkori sajátosságainak, a kor követelményeinek, nyelvezetük is nehezen befogadhatóvá teszi azokat. A Bánk bán szövege nem olvasható úgy, mint egy Messenger-üzenet.
-
Engels a legidősebb gyerek egy kilencgyerekes, keresztény konzervatív családban, majd Marxszal a közös eszme érdekében lemondanak Istenről, forradalmat szerveznek... Hogyan lehetséges ez? – teszi fel a kérdést a Marxtőkéje című előadásban a Marx barátját és harcostársát, Friedrich Engelst alakító Vecsei H. Miklós, akit a különösen szenvedélyes próbafolyamatról is kérdeztünk.
-
Vidnyánszky Attila marad a Nemzeti Színház vezérigazgatója a következő öt évben is - jelentette be Csák János kulturális és innovációs miniszter a Facebook-oldalán.
-
Május 14-re tervezzük a Bakkhánsnők bemutatóját a Nemzeti Színházban. A darabot a világszerte ismert rendező, a görög Theodórosz Terzopulosz állítja színpadra. Az Attisz Színház alapítója több évtizeddel ezelőtt dolgozta ki különleges módszerét, amit számos színházi akadémián tanítanak a világban. Ezt alkalmazza most is. A magyar színészeket munkatársa, az Attisz Színház művésze, Szávasz Sztrúmbosz készíti fel Terzopulosz módszeréből. Őt kérdezte Ungvári Judit.
