-
Moszkvától Jeruzsálemig, egy elmegyógyintézettől az ördög báljáig, a bűntől a feketemágián át a szerelemig – és még sorolhatnánk, hol mindenhol játszódik, és mi mindenről szól A Mester és Margarita. Bulgakov regényének aktualitásáról is beszélgettünk Aleksandar Popovski macedón származású rendezővel.
-
Szeretettel várok mindenkit ezen az esten, hol előadom művészetemet, mert az nekem van, ugyanis szerintük előadóművész vagyok.
Tisztelettel Hobo
-
Az Agón című darab írója, zeneszerzője és látványtervezője a három éve elhunyt Józsa Péter Pál. Műve az ókori görög tragédiákhoz, a színház legősibb gyökereihez nyúl vissza. Apokaliptikus látomását – az ember szellemi viaskodását és tusáját – négy operaénekes, a Honvéd Férfikar, 39 fős zenekar és nyolc színész jeleníti meg a színpadon. Vidnyánszky Attila rendezővel az egyik próba után beszélgettünk.
-
Alig múlt harminckét éves, és nem akármilyen történelmi alakot, Bánk bánt formálhatja meg Katona József halhatatlan remekművében. Berettyán Sándorral beszélgettünk többek között Bánk bán személyiségéről, önmagával és a világgal folytatott küzdelmeiről.
-
Józsa Péter Pál Agón című darabja egy aréna jellegű színpadi térben játszódik, ahol a karmesternek a zenekar, a szólisták, a Honvéd Férfikar mellett színészeket is vezényelnie kell. Tőle húsz méterre játszik hat bőgő, s jobbra-balra a zenekar többi tagja. A férfikar énekesei a közönség között ülnek majd szétszórva. Nem könnyű így dirigálni, és ilyet eddig senki nem csinált. A Liszt Ferenc-díjas karmesterrel, Strausz Kálmánnal beszélgettünk.
-
Jól kezdődött a 2023-as év Bordás Roland számára. A kaukázusi krétakör január 7-i bemutatóján mint Szimon Csacsava lépett színpadra, de már készül első nagyszínpadi címszerepére, Molière Don Juan című drámájának február 8-i premierjére. De ha a műsornaptárra nézünk, láthatjuk: bőven vannak közben más előadásai is. Nem lehet könnyű egyik napról a másikra szerepet váltani, vagy a délelőtti próbán Don Juanként udvarolni valahol Sevillában, este pedig mint Simone Parondi bokszolni a Rocco és fivérei című előadásban.
-
A jelentkezéseket - fényképes önéletrajzzal - 2018. január 5-ig várjuk.
-
Alsósztregován, ahol Madách született és a főmű is készült, nem volt ünnepség. A trianoni határon kívül eső területen a Tragédia előadását sem nézték jó szemmel az új államok hatóságai. Az országos ünnepségek retorikájában a „Küzdj és bízva bízzál” politikai hangsúlyt is kapott, a Nyugattól a Kelet népéig a teljes magyar irodalom méltatta a száz éve született költőt. Körkép 1923-ból.
-
A Nemzeti Színház frissen kinevezett igazgatója, Hevesi Sándor a Tragédia bemutatójával ünnepelte Madách születésének századik évfordulóját 1923 januárjában. A centenáriumi év kiemelkedő eseménye volt az előadás, amely az új direktor fő törekvését is szolgálta: a magyar drámairodalom legfontosabb művei „megújhodva, s a legteljesebb színészi és színpadi fegyverzetben kerüljenek színpadra”. És ahogy az lenni szokott: voltak az új Tragédiának méltatói, de voltak, akik a mű szellemének meghamísításával vádolták a rendezőt.
-
Idén is meghirdetjük nagysikerű, internetes színháztörténeti vetélkedőnket, amelyre 10-edikes és 11-edikes diákcsapatok jelentkezését várjuk!
-
Az „Ázott hajában hét halott bogár ragyog” című produkció születéséről, a műfaji kísérletezésről is beszélgettünk az előadás rendezőjével, írójával és főszereplőjével, Vecsei H. Miklóssal.
-
