-
Két decemberi bemutató olvasópróbáját tartottuk ma délelőtt. Az első premiert december 12-re tervezzük a Gobbi Hilda Színpadon. A Szeszélyes nyár című előadás szövegkönyvét Ernyei Bea és Galambos Péter írta Vladislav Vančura híres regénye nyomán. Rendezője Galambos Péter. A másik premier Krúdy Gyula híres Színbád-ja alapján készül, rendezője Vidnyánszky Attila, a bemutató tervezett napja december 18. Az előadások színlapja már elérhető a honlapon, a szereposztások izgalmasak, reméljük, két remek munkafolyamat indult ma útjára.
-
…azért, mert ebben a parasztoperettben a néző egy jegyért négy műfajt kap, arról is szólni kell, hogy ez a nagyszínpadon miként szervesül egésszé. A tánc összesimul a prózával, a próza nem töri szét a tánc karakterességét… (Gerő András)
Vidnyánszky pontosan tudja, milyen teátrumot szeretne: olyan élőt, lázasat és felhőjárót, amely túlmutat a szórakoztatáson és túl a divatos izmusokon, mely a színház eredeti – Istent dicsőítő és embert építő – funkcióihoz nyúl vissza. (Horkay Hörchre Ferenc)
-
A szerelem vitte Katona Józsefet a színházi világba. Előbb a színházba volt szerelemes, aztán egy színésznőbe. Nem is akárkibe, hanem Széppataki Rózába, a későbbi Dérynébe, a vándorszínészi kor egyik legnagyobb sztárjába. Történetük arra is figyelmeztet, hogy ne írjunk alá monogrammal szerelmes levelet. Az efféle titokzatoskodás ugyanis végzetes lehet.
-
Hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után elhunyt Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színész, színházi rendező és színigazgató, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Nemzet Színésze. Balázsovits Lajost a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés.
-
Tragikus történet gyönyörű elbeszélésben. Ismét meghódította a budapesti közönség szívét a baskírok előadása. A társulat ősszel már szerepelt a Nemzeti Színházban a MITEM+ vendégeként, akkor egy kazah kortárs szerző művével, ám ezúttal saját népük meséjét hozták el, a színház névadójának művét, ami valójában egy baskír Rómeó és Júlia-történetként is felfogható.
-
Személyes hangvételű Arany-esttel debütált Ákos a Nemzeti Színházban, a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. A népszerű énekes, aki nem először vágja a fejszéjét „prózai” estbe, a számára legkedvesebb verseket válogatta össze az életműből.
-
A 2023-ban Magyarországon rendezendő Színházi Olimpia egyik kiemelt eseménye lesz a Madách-bicentenárium megünneplése. Ennek középpontjában Az ember tragédiája kortárs színrevitele áll, amellyel a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila a világ minden tájáról idesereglő művészjelölteket kívánja megszólítani, egy-egy történelmi szín új szempontú megformálására kérve fel őket.
-
–Beállsz a halálfolyosó elejére, majd lassan elindulsz, és közben felidézed mindazt, ami megtörtént veled” – szól a rendezői instrukció, s Bánsági Ildikó – akinek a kezei közül az imént még fekete-fehér fotók hullottak alá – lassan előre lépdel, Pilinszky soraival...
-
1879 januárjában vehemensen ajánlották a bukaresti napilapok a Nemzeti Színház következő bemutatóját, egy ifjú szerző első komédiáját. A szerepeket a kor ünnepelt művészei játszották, teltház várta a premiert. Új bemutatónk dramaturgja, Kulcsár Edit így mutatja be a Zűrzavaros éjszaka szerzőjét, Ion Luca Caragiale-t.
-
(Anyai nagy-nagybátyám, néhai T. G., aki közgazdászként később földműves lett, igen-igen hasonlított Pilinszkyre. Hátrafésült ősz haj, finom arcvonások, cigaretta. Ezért, a nyolcvanas években T.G. jelenléte számomra a föld költészetét jelentette. Csakhogy Pilinszky nem piros traktorral szántott. Igaz, volt abban is valami piros, amivel ő, de azt mindig elfedte egy égből permetező szürke homály. Az a fajta fénystop, mely a mindenkori traktor-ragyogás szemérmetlen lendületét igyekszik elrejteni).
-
A huszadik századi színház nagy megújítójára, a 150 éve született Vszevolod Mejerholdra emlékezett a 11. MITEM szakmai programja. Mejerhold munkásságát Béatrice Picon-Vallin színháztörténész és Valerij Fokin rendező, a szentpétervári Alkeszandrinszkij Színház igazgatója idézte fel, illetve egy dokumentumfilm segítségével is bepillanthattak a program résztvevői a kivételes ám tragikus sorsú alkotó mindennapjaiba.
-
Ki a Nemzetiben a második alabárdos? Miért nem lehet a színészeknek és Hobónak kollegiális a viszonya? Mi a mumus Tenki Réka számára, s melyik hazai teátrumban nőtt fel? Miért fél Hobo, hogy jégre viszi a partnereit? Miért köszöni a bizalmat a színésznő az öreg rock’n’roll-ripacsnak? Többek között ezek is kiderülnek: Tenki Réka és Földes László Hobo mesélt.
