Találatok a hírek között
-
Találkozás Michael Thalheimer rendezővel
-
BRECHT IDŐSZERŰSÉGE – Kerekasztal beszélgetés
-
„Nemzeti színházakról – másként”
-
„A bolond bölcsesség útja”
A filmvetítéssel egybekötött találkozón Parvathy Baul énekessel és Julia Varley színésznővel (Odin Teatret) Rideg Zsófia dramaturg beszélget. -
Mesterkurzus Parvathy Baul, Satyananda Das Baul, Lakshman Das Baul énekesekkel
-
In memoriam Eimuntas Nekrosius – dokumentumfilm és beszélgetés
Eimuntas Nekrošius színháza napjaink kultúrájának Atlantisza. Nem csak különleges színházi nyelvezete, de gondolkodásmódja és művészi beállítottsága miatt is. Az Eimuntas Nekrošius: Távlatokat nyitni című dokumentumfilm arra törekszik, hogy Nekrošius művészetét az alkotó folyamaton keresztül ismerhessük meg. -
Korkut legendája - Kerekasztal beszélgetés
-
Ének-, tánc- és színpadi technikák Baliról - I Wayan Bawa mesterkurzusa
-
Petőfi 200
Közreműködik: Antolovics Péter, Árki Lili Katalin, Bartus Bertalan, Bayer Fruzsina, Fogl Noémi, Kertész Nóra, Lipics Franciska, Nagy Alma Virág, Nagy-Jancsó Júlia, Péntek Fanni, Rácz-Almási Vivien, Szabó Cintia, Szalay Ágnes, Tassonyi Balázs, Tóth Norbert, Vajda Zoltán Richárd -
Színházigazgatók célkeresztben
A Nemzeti Színház két világháború közötti korszakát két európai kitekintésű koncepciót képviselő igazgató irányította: Hevesi Sándor és Németh Antal. Színházi alapvetéseikben, vállalásaikban, kudarcaikban sok párhuzamot találunk. A kettős évforduló – Hevesi 150, Németh 120 éve született – lehetőséget ad, hogy a két életutat összevessük, s legfőképp, hogy leemeljük a könyvespolcokról ma is érvényes és olvasmányos színházelméleti köteteiket. -
Humor, erőszak, menekülés
Kell-e támogatni a művészetet egy olyan országban, mint Mexikó, ahol számtalan ember elemi szükségleteiben szenved hiányt – a számos alapkérdés egyike, ami a közép-amerikai ország színházi életét foglalkoztatja. A „Dél Atillájáról”, a mágikus realizmusról, a tragédia népszerűtlenségéről is beszélgettünk Aurora Canóval, a Mexikói Nemzeti Színház igazgatójával, aki író, rendező és színész is. -
Mítosz és metafora - Gróf Esterházy János
„Érik az idő az Esterházy János, e közjóra született férfiú életének és nevének metaforává, mítosszá válásához. S minden megvan hozzá, hogy ebben a metaforában és mítoszban benne legyen a Trianonnal a nemzettestről leszakított, csaknem milliónyi felvidéki magyar tragédiája, a II. világháború alatti és utáni megpróbáltatásai, benne legyenek a kitelepítéseink, a vagonokban való hányódásaink, a »málenkij robotra« hurcoltatásunk, a magyar Gulag-gyötrelmeink, az iskoláinkért, kultúránkért, irodalmunkért folytatott küzdelmeink.” (Tőzsér Árpád)