-
A Váci Dunakanyar Színház 2015/16-os évadában kiemelt produkció, a lengyel Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő című művéből készülő előadás, melyet az egyik legnevesebb ukrán színházi szakember Yaroslav Fedoryshyn rendez. A bemutatóra 2015. november 28-án Vácon kerül sor, a Nemzeti Színházbeli premier pedig 2015. december 17-én lesz.
-
Az új év első bemutatója
2016. január 9.
Színháznak koncert, koncertnek színház. Szomjas György rendező szavaival: „Én nem hiszek a rockoperákban, mert szerintem a rock és az opera két különböző műfaj. A mi előadásunk egy dalciklusra épül. A lazán kapcsolódó dalok kiadnak egy ívet, amely ha akarom, egy betyár történetét meséli el, ha akarom, több típusból tevődik össze. Az előadás természetesen Kukorica Jancsival kezdődik, akinek a története egy klasszikus betyárrá válással indul. Éppúgy kezdik űzni, hajszolni, ahogy a betyárokat: »Jaj, a zsivány! jaj, az akasztani való! / Hogy ássa ki mind a két szemét a holló!... «” Persze a Betyárjátékban nem vitéz lesz Jancsiból, mint Petőfinél, hanem betyár.
-
Jó év volt az 1596-os esztendő Shakespeare számára. Az irodalomtörténet ekkorra datál három drámát: János király, Romeo és Júlia, Szentivánéji álom. Egy sor nagy művét még csak ezután veti papírra, de már megírta legnagyobb királydrámáit, és már elkészültek olyan darabjai, mint A makrancos hölgy és a Tévedések vígjátéka.
-
Fiatalokkal dolgozni olyan, mint egy vérátömlesztés – mondja az egyik próba szünetében Béres Ilona. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művész A fehér felhő című egyfelvonásosban, illetve az alkotók által közösen létrehozott Fekete ég című előhangban több szerepet is alakít.
-
Inkább színházi embernek tartom magam, nem csupán színésznek – mondja Olt Tamás, aki a nyíregyházi színházat öt év után a debrecenire, majd azt három év után az idei évadtól a Nemzetire váltja. Itt a Fekete ég – A fehér felhő című előadásban debütál új tagként, habár a Mária, a Bolha a fülbe és a Scapin, a szemfényvesztő című produkciókban már láthatta őt a pesti közönség tavaly.
-
A székely témák napjainkban ismét divatba jöttek. Ennek a jelenségnek oka lehet az is, hogy a napi sajtóban az autonómia-törekvésekkel kapcsolatos tudósítások most a hírek élén állnak. De a legutóbbi két évben a színház világa is hangos például Székely Csaba „bánya”-trilógiájának sikerétől. Ennek a felfokozott érdeklődésnek lehet tehát valami mélyebb oka is.
-
A Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete a Kárpát-medencét felölelő, felmenő rendszerű versmondó versenyt hirdet, valamennyi korosztály számára, nem hivatásos versmondók részére. A verseny elsődleges célja a hagyományos vers- és prózamondó találkozó mellett a klasszikus és kortárs költészet újszerű tolmácsolása, a költészet és a versmondás népszerűsítése. A találkozót a 2016-os évben rendezzük meg, három fordulóban
-
Úgy érzi, a lehetetlen megkísértésére vállalkozott, amikor rászánta magát, hogy színre viszi Pilinszky János KZ-oratórium című montázs-drámáját. El lehet-e játszani egy drámai művet, amelyben nincsenek szituációk? Miért kell emlékezni a hetven évvel ezelőtti borzalmakra? – többek között ezekre a kérdésekre vártunk választ a rendezőtől.
-
...És akkor elénekelt egy zsidó dalt, az Áni máámint. Elmondta, hogy esténként ezt dúdolták-énekelték a lágerben. A dal segített. Akik énekeltek, túlélték.
-
"A magyar irodalomnak vannak sokkal nagyobb szabású alkotásai, mint a János vitéz. De a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szívverését..."
-
Június 3-án, pénteken tartotta évadzáró társulati ülését a Nemzeti Színház. Vidnyánszky Attila a teátrum elmúlt évadát értékelte és a jövő évad terveiről is beszélt. Az eseményen átadták a Nemzeti négy saját alapítású díját és a Farkas-Raskó gyűrűt is.
-
Ez egy valóságos színházavató volt! – bukott ki belőlem önkéntelenül a Teatro Potlach másfél órás produkciója végén. Lám-lám, egy olasz társulatnak kellett jönnie ahhoz, hogy belakjuk és megszenteljük a színházunk külső és belső tereit, azt az épületet, mely az alapkőletétel óta nemtelen támadások, viták kereszttüzében áll. Elgondolkodtató az is, hogy csak ebben az évadban került föl az épületre a Nemzeti Színház felirat.
