-
Csiky Gergely Buborékok című darabjának alapszituációja a következő: adott egy földbirtokos családfő, aki kénytelen kielégíteni felesége és öt gyermeke minden pénzzel kapcsolatos igényét – ruhák, ékszerek, estélyek, partik, lóverseny, vesztegetés, úri becsület… Azonban ez nem tartható fenn a végtelenségig, anyagi csőd fenyegeti. Mégis, mintha rajta kívül erről senki sem akarna tudomást venni. A Kaposvári Csíky Gergely Színház vendégjátéka.
-
Előbb volt a színház, s utána a nemzet. Hosszú utat kellett bejárni ahhoz, hogy legyen Nemzeti Színház. 180 éve, 1837. augusztus 22-én nyitotta meg a kapuit Nemzetink jogelődje, a Pesti Magyar Színház, az első magyar nyelvű állandó teátrum Pest-Budán. A reformkor egyik vágyott csúcsintézményeként fölépült színház nem pontosan olyan volt, amilyennek a tervezők és álmodók képzelték. S nem is olyan, mint amit a mai közönség nemzeti színházként ismer.
-
Vannak találkozások, melyek akár a halál küszöbén is fordulópontot jelentenek − az életben. A leukémiás Oszkár a kórházi ágyon fekve találkozik a titokzatos Rózsa Mamival, aki humorral és játékkal tölti meg kisfiú napjait. Ő ugyanis az egyetlen, akit nem riaszt a halál közelsége. Tizenkét napot töltenek együtt, és ez alatt mindent megtesznek, hogy Oszkár elégedetten fejezhesse be az életét.
-
Platon dialógusában, A lakomában Erósz kettős identitása, kétféle „portréja” rajzolódik ki: A „közönséges” Erósz egyes források szerint egy részeg halandóval bujálkodó koldusasszonytól, Peniától született, méltán nevezhető hát József Attila nyomán a „szépség koldusának”.
-
Az európai romantikák korában nemzetté vált magyarságnak romantikus nemzeti színház dukált, ám a Pest vármegye vezérelte gyűjtés eredményeképp 1837. augusztusában megnyílt első pesti Magyar Színház formailag még nem volt az. Bár már az első híradásokban is a nemzeti jelzőt állították az intézmény neve elé, mégis csak a színházat országgyűlési fönntartásba vevő, a pozsonyi diétán kelt 1840. május 12-i XLIV. törvénycikk kihirdetése után illeszkedett be a színház a nemzet kulturális intézményeinek sorába a múzeum, a könyvtár és a tudós társaság mellé.
-
Miként kezdődött a Rómeó és Júlia magyarországi színpadi karrierje? Vajon miért játszották ritkán a Nemzetiben a világ leghíresebb szerelem történetét? Melyik a veronai lovestory legnépszerűbb és legdrágább filmadaptációja? Miről álmodik egy dramaturg? Miként befolyásolta Trianon Dajka Margit pályáját? – és sok más egyébről is olvashatnak a Nemzeti Magazin legújabb számában. Trill Zsolt is ezt ajánlja!
-
A Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének II. éves színész hallgatói által létrehozott előadás a rendező 1998-as bemutatójának dramaturgiai és koreográfiai formavilágát gondolta újra. A mozgásszínházi rendszert elsajátító fiatalok a rendezővel közösen alakították ki a játék koreográfiai anyagát, így elmondható, hogy a kész alkotás kompozícióinak jelentős része a résztvevők mukáját dícséri. A magával ragadó bemutató erős, formabontó egységet teremt Igor Stravinsky örökérvényű zenéjével.
-
Premier: Bozsik Yvette és Bakos-Kiss Gábor Az Úr komédiásairól. Nézőpont a Részegekről: Balázs Géza, Kukorelly Endre. Turné anno ’57: Soprontól Szuhakállóig. Törőcsik Mari: Hallottak-e Latinovits Zoltáról?... és sok egyéb olvasható még a Nemzeti Magazin legfrissebb számában.
-
A 18. században Csíksomlyón még élő hagyomány volt, hogy évről évre újabb és újabb iskoladrámákat mutattak be: 1721-től 1787-ig összesen 42 passiójáték került színre. Ezeket a helyi ferences gimnázium nagytermében adták elő. Később egy színjátszó ház is épült fából, amelynek szélesre tárták ajtaját, ha a nézőközönség nem fért a terembe. A szabadtéri előadásokat a Kissomlyó hegy aljában, a mostani keresztúton (Jézus hágóján), a két Somlyó-hegy közötti nyeregben, vagy a templom előtti téren tartották. A hagyomány azt tartja, hogy olyan hűen és élményszerűen játszották a diákok a misztériumdrámát, hogy egy alkalommal a néző sereg – felháborodásában – kövekkel dobálta meg a Krisztust kínzó és keresztre feszítő zsidókat alakító diákokat.
-
Alapítása évszázadának végére a Nemzeti és a teljes magyar színházi struktúra hatalmas változásokon ment keresztül. Megváltozott a közeg, átalakult a játékstílus, a műsor, a technika. S Paulay Ede 1894-es váratlan halálát, az „aranykort” követően nehezen talált újra magára a Nemzeti. Meglehetősen hosszú válságkorszak, finomabban szólva átmenet, provizórium köszöntött be, terhelve a verseny, a közönség új elvárásainak való megfelelés és a társadalmi fordulatokhoz való alkalmazkodás kényszereivel. Az új korszak 1922-ben Hevesi Sándor főrendezői, majd igazgatói kinevezésével veszi kezdetét.
-
-
