-
Szeredás Emerenc figurája ma már nemcsak irodalmi elemzéseket ihlet. Összetettségének köszönhetően vonzó feladat lehet a színésznőknek is megfejteni, kibogozni ezt a különös, rejtélyes irodalmi alakot. A Nemzeti Színház mostani előadásának Emerence, Udvaros Dorottya először a próbafolyamatról beszélt.
-
A sikeres írónő és egy egyszerű asszony sorsa fonódik össze Az ajtóban. Kíváncsiságról, őszinteségről, szeretetről, a lelkiismeret terhéről is beszélgettünk Söptei Andreával, aki az írónőt alakítja, mégsem akart az írónő hasonmása lenni.
-
Egyik legutóbbi munkája a Nemzeti Színház Egri csillagok című előadásának monumentális díszletvariációja. A színházból a MVM Dome hatalmas csarnokába kellett adaptálnia Eger várát, Budát… Az 1932-ben Budapesten született, 90 éves művész ma sem csupán tervez, hanem a gyártást, a beépítést is ellenőrzi, végig követi, és hatvan év minden színpadi tapasztalatával segíti. Így volt ez most, az Egri csillagok esetében is.
-
Arra kértük a King Lear Show szerzőjét, Krill Fokint, mutassa be röviden az ő Lear-világának, ennek a családi nagyvállalatnak a főbb karaktereit. Kik ők, mit akarnak és mit cselekszenek? Portrék egy valóságos előadás fiktív alakjairól.
-
Schnell Ádám a fűnyírós szereptanulásról, a társulatváltás hasznáról, az elmaradó taps jutalmáról, kihívásokról és felüdülésről
-
Kreón be is vallja, hogy fél Médeiától, ugyanakkor nem következetes, mert személyes okokból engedményt ad saját parancsából, és egynapnyi haladékot ad Médieának, hogy elhagyja az országot. Ám ezzel nemhogy megfékezi, hanem egyenesen felgyorsítja az eseményeket.
-
Miért és mitől lesz egy közmegegyezéses klasszikusból a nemzet elnémult bálványa és fajtája magányos totemoszlopa? Illyés Gyula személyisége és írói habitusa, valamint az általa megért korok és a mai posztmodern évtizedek együttesen tudnak válaszolni ezekre a kérdésekre. Abban valószínűleg Illyés minden ismerője egyetért, hogy nincs a magyar irodalomnak olyan szereplője, akinek személyiségét és életét, azaz sorsát annyi ellentét feszítené, mint az övét.
-
A 2023-ban Budapesten megrendezendő Nemzetközi Színházi Olimpia a globális színházi fesztiválok között a legfiatalabb, de megtalálta saját profilját azzal, hogy visszatért a modern kori olimpiák eredeti eszményéhez, és a résztvevők versengésénél előbbre tartja a kulturális találkozást. Létezhet-e korszerűbb gondolat ennél az ideológiai elkülönülés és az engesztelhetetlen kultúrharc korában?
-
A szerepépítés technikája, az online próbák haszna, a hirtelen beköszöntő szerelem érzése, a lassan égő kézirat kiváltotta heves indulat, a párhuzamosan futó események különleges találkozása – ezekről is mesélt Katona Kinga, aki Margaritát alakítja A Mester és Margaritában.
-
Hat napja volt a premierig, hogy Margarita alakját megformálja. Beugróként is arra törekedett, hogy saját magára szabja a szerepet. A Mester és Margarita szerelméről, a rendező nyújtotta szabadságról és az arany ugrókötélről is mesélt Szász Júlia.
-
"Mert mi bölcsek, úgy szeljük a világmindenség óceánját – pokloktól a szférák muzsikáló gyűrűi felé –, mint a megsebzett bálnák, akik életük végéig hátukban hordozzák az eltörött szigonyokat..." (Józsa Péter Pál)
-
Május 25-én, hétfőn meghirdettük új évadunkat. A terveink szerint kilenc bemutatóval készülünk, íme a címek: Márai Sándor: KASSAI POLGÁROK - Szilágyi Andor: LEÁNDER ÉS LENSZIROM - Móricz Zsigmond: FORRÓ MEZŐK - Anton Pavlovics Csehov: IVANOV - William Shakespeare: RÓMEÓ ÉS JÚLIA - Szabó Magda: AZ AJTÓ - A LIBERALIZMUS DISZKRÉT BÁJA - Mihail Bulgakov: A MESTER ÉS MARGARITA - Hubay Miklós: ŐK TUDJÁK, MI A SZERELEM. Az előadásokat Szabó K. István, Márkó Eszter, Berettyán Nándor, Szász János, Vidnyánszky Attila, Eirik Stubø, Aleksandar Popovski és Rátóti Zoltán rendezi.
