Lukács Margit

(Bp., 1918. december 21.— 2002.február 3.)

A SzAk elvégzése után 1937-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz. 1989-től a Nemzeti Színház örökös tagja. Már kezdő színésznő korában a Nemzeti Színház nagy tragikáját látták benne a kritikusok. Királynői megjelenése, zengő orgánuma, a Nemzeti Színház legjobb hagyományait idéző szép színpadi beszéde klasszikus drámai hősnők megformálására predesztinálták. E szerepekben aratta legnagyobb sikereit, Antigoné, az Éj, Éva megformálójaként. Modern tragédiák hősnőinek, Csehov és Ibsen nőalakjainak életre keltésében is sodró erejű, szenvedélyes jellemábrázoló művészete érvényesül.
Versmondóként is kiváló — erről tanúskodnak rádiófelvételei, melyeken a m. és a világirodalom legszebb darabjait tolmácsolja.