„A Bánk bán shakespeare-i sodrású mű, amely életünk legalapvetőbb, máig érvényes kérdéseit veti fel” – mondja Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója és az előadás rendezője. Az ő értelmezésében a Bánk bán az eleven figurákon keresztül teszi átélhetővé a nagy történelem eseményei között útját kereső, esendő ember sorsát. Vidnyánszky Attila 2002 óta harmadszor rendezte meg az előadást a Nemzeti Színházban. Készített belőle tantermi változatot is, valamint négy különböző verzióban állította színpadra Erkel Ferenc operáját, legutóbb a Kolozsvári Magyar Operában. A Nemzeti Színház 2023-ban bemutatott előadása tavaly ősszel nemzetközi turnéra indult, hatalmas sikert aratva Plovdivban, Aradon és Isztambulban.
„A Nemzeti Színház nem budapesti, nem városi színház, hanem az egész nemzet színháza, és mint ilyen, külföldön is méltó módon képviseli a magyar kultúrát. Különösen fontosnak tartom, hogy egyik legjelentősebb nemzeti drámánkat, a Bánk bánt mutathattuk meg Bulgáriában és Törökországban is. Az pedig külön megtiszteltetés, hogy Aradon részt vehettünk a helyi magyar kisebbség ünnepén” – fogalmazott Vidnyánszky Attila. Hozzátette, hogy a külhoni vendégjátékok és a nemzetközi fesztiválszereplések a Nemzeti Színház működésének fontos részét képezik.
A turnék jelentőségéről és kihívásairól Berettyán Nándor, a II. Endrét alakító színművész így nyilatkozott a Nemzeti Magazinban:
„A kisebbségi magyarok számára a Nemzeti Színház – vagy bármely magyar társulat – fellépése ünnep, kiemelt esemény, amely az identitásukat erősíti. Ilyenkor a közös kulturális kódok működésbe lépnek – értjük egymást. Egy nemzetközi fesztiválon viszont, ahol a közönség egy része szakmabeli, az esztétikát és az újításokat figyelik. A bolgár vagy isztambuli nézők számára pedig egy magyar előadás egzotikum, valami különleges és távoli, ezért érdekes. Azonban a jó művek és előadások az eltérő kulturális viszonyok között is hatásosak, mert univerzális archetípusokat jelenítenek meg – a szerelem, az ármány, a hűség, a hősiesség mindenhol értelmezhető.”
A Nemzeti Színház az elmúlt évtizedben szoros kapcsolatokat alakított ki a bolgár színházi élettel. Már az első MITEM-en, 2014-ben meghívták a szófiai Ivan Vazov Nemzeti Színház Don Juan című előadását. A 2023-as Színházi Olimpián a Plovdivi Drámai Színház Selyem című produkciója is szerepelt, majd a 2024-es MITEM-en az Odüsszeusz című előadásuk aratott sikert. Vidnyánszky Attila az előadás rendezőjét, Diana Dobrevát kérte fel Oscar Wilde Salome című drámájának színrevitelére, amelynek bemutatójára tavaly decemberben került sor.
A kiváló együttműködés eredményeként a színház a plovdivi Crossroads Őszi Nemzetközi Színházi Fesztiválon is részt vett a Bánk bán című drámával. Az előadást a közönség vastapssal jutalmazta. A fesztivál szeptember 10. és 21. között zajlott, és a magyar Nemzeti Színház különdíjban részesült.
Plovdiv után a Nemzeti Színház Bánk bán előadása Aradon is hatalmas sikert aratott az októberi Magyar Napok keretében. Vidnyánszky Attila az előadás kapcsán így nyilatkozott:
„Szabadságunkért és függetlenségünkért mindig küzdenünk kellett, amióta Európában élünk, így szimbolikus kapcsolat van az aradi vértanúk és Katona József műve között.”
„Egy nagyon különleges térben játszottunk, egy csodálatos épületben” – fogalmazott Berettyán Sándor, aki a címszerepet alakítja az előadásban. –Sokkal kisebb volt a színpad, és a nézők is nagyon közel voltak hozzánk, ezért méginkább sűrűbb, sokkal közvetlenebb előadást láthattak. Tőlünk is más játékstílust kívánt meg ez az alaphelyzet. Én végtelenül boldog voltam, hogy a külhoni magyarok szeretettel vártak, hogy ilyen nagy sikerben volt részünk. Külön öröm volt számomra, hogy az Aradi Magyar Napok keretében léphettünk fel és éppen az október 6-i hétvégén. Régi vágyam volt ellátogatni a vértanúk emlékhelyéhez, ahol virágokkal emlékeztünk a hősökre! Azt hiszem ez az együttállás hatott is ránk az előadás alatt.”
Az aradi sikert az isztambuli fellépés követte december 17-én. A fennállásának 110. évfordulóját ünneplő, a török Hamletként emlegetett Muhsin Ertuğrulról elnevezett isztambuli városi színházban (Harbiye Muhsin Ertuğrul Şehir Tiyatrosu) tartott előadásra a Magyar-Török Kulturális Évadban került sor.
„Első alkalommal volt lehetőségem megtekinteni a Nemzeti Színház lenyűgöző előadását, köszönöm az isztambuli Városi Színháznak, hogy ezt a lehetőséget biztosította számomra” –mondta egy néző az előadást követően. Egy másik néző az előadás zenéjét emelte ki a Nemzeti stábjának . „Feliratozással láthattam az előadást, ami szintén érdekes élmény volt, hiszen nem angolul vagy németül játszottak, hanem egy olyan nyelven, amelyet eddig még nem hallottam” – így hangzott egy újabb vélemény. „Fantasztikus volt az előadás látványvilága, a díszlet, a jelmezek és a világítás. A színészi alakítás is lenyűgöző volt. Szívesen megnézném újra” – fogalmazott egy másik isztambuli néző.
A Nemzeti Színház török kapcsolatait is már évek óta építi. 2014-ben a MITEM vendég volt az Ankarai Állami Színház Hova? Merre? című előadása, a 2023-as Színházi Olimpián is szerepelt török társulat. Az isztambuli városi színház 2024 áprilisában a MITEM-en mutatta be a Háború és Béke című előadást Aleksandar Popovski rendezésében. A Nemzeti Színház 2024 tavaszán Antalyában a Körhinta előadással szerepelt.
(2025. január 13.)
