Salome-olvasópróba a Nemzetiben
„Bujaság leánya, csak egy valaki van még, aki megmenthet.”
„Oscar Wilde Salome című drámája az Isteni megváltó, a Messiás eljövetelének előérzetéről, és annak elkerülésére tett kísérletről szól.” – fogalmaz Diana Dobreva, az előadás rendezője. – „Ez a téma nagyon aktuális napjainkban, mert az emberiség egyre inkább a materiális szemléletbe süllyed, és eltávolodik a szellemtől. Emiatt érezzük úgy, hogy Isten elhagyott minket, holott valójában mi magunk távolodunk el Tőle, és mi magunk teszünk meg mindent azért, hogy elveszítsük a hitünket, és csak magunkra legyünk utalva. És ahogy egy pap barátom mondta - amikor az ember csupán önmagára támaszkodik, akkor számára nem marad más, csak a pusztulás. Úgy gondolom tehát, hogy ez a készülő előadás nem egy megszokott repertoár darab lesz, hanem sajátos küldetéssel bír majd - emlékeztesse az embereket, hogy a szeretet erősebb a halálnál, és hogy a szeretet - Isten nélkül nem lehetséges."
Az előadás rendezője, a színészként is nemzetközi hírnevet szerző Diana Dobreva a kortárs bolgár színházi élet egyik kiemelkedő alkotója. Már első rendezését, a „Médeá”-t 2006-ban „ASKEER“-díjjal ismerték el, 2009-ben pedig az Avignoni Színházi Fesztiválon szereplő „Casanova” c. előadásával elnyerte a Kritikusok díját. 2017 óta a szófiai Ivan Vazov Nemzeti Színház állandó rendezője, emellett számos európai országban rendezett illetve mutatta meg előadásait fesztiválokon, többek közt Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Angliában, Svájcban, Oroszországban, Romaniában, Észak-Macedóniában, Szlovákiában, Albániában valamint Törökországban.
2023-ban nagy sikert aratott a magyarországi Nemzetközi Színházi Olimpián a Selyem (Silk) című előadással, idén pedig az általa rendezett Odüsszeusz a 11. MITEM nyitóelőadásaként nyűgözte le a közönséget. Közvetlenül a Salome olvasópróbája előtt, 2024. október 15-én elnyerte a legjelentősebb francia kulturális kitüntetést, a Művészetek és Irodalom Lovagja érdemrendet.
Oscar Wilde 1891-ben írta meg Salome című egyfelvonásos tragédiáját, ám Angliában a bemutatását nem engedélyezték, mert a bibliai történetek színrevitele akkoriban tiltott volt. Amikor a darabot 1896-ban Párizsban színre állították, a szerző homoszexuális kapcsolata miatt börtönben ült Angliában. A századfordulón már több mint tíz nyelvre lefordították, Richard Strauss operát írt belőle, több filmes feldolgozása is született.
Salome (II. Heródes zsidó fejedelem és Heródiás lánya) táncával megpróbálja elcsábítani Jochanánt (Keresztelő Szent Jánost), és a vonzó zsidó királylányt a próféta viszonzatlan szerelme szörnyeteggé változtatja. Wilde tragédiájában a bibliai Salome modern femme fatale-lá alakul.
A Salome Oscar Wilde egyfelvonásos tragédiája, melynek eredeti változata először 1893-ban jelent meg franciául, angol fordítása egy évvel később. A darab Jochanán (Keresztelő János) elcsábításának kísérletét mutatja be Salome, Heródes Antipász mostohalánya által, valamint kivégzését Salome ösztönzésére és halálát Heródes parancsára.
Amikor Wilde 1891 végén elkezdte írni a Salome-t, már ismert író és kritikus volt, de drámaíróként még nem volt elismert. A Salome témáját már oxfordi egyetemi évei óta fontolgatta, amikor Walter Pater 1877-ben megismertette vele Flaubert Hérodias című elbeszélését.
A mű első színpadi előadására 1896-ban került sor Párizsban. Ugyanakkor, mivel a darab bibliai szereplőket ábrázolt, Nagy-Britanniában betiltották, és ott 1931-ig nem is játszották nyilvánosan. A darab népszerűvé vált Németországban, és Richard Strauss zeneszerző Wilde szövegét vette alapul 1905-ös Salome című operájához, amelynek nemzetközi sikere némileg háttérbe szorította Wilde eredeti darabját. A színdarab nyomán számos filmfeldolgozás is készült.
„Számomra a Salome egy olyan világról szól, amely még nem áll készen a Örömhírre és a Hírnökre. Mert az egyetlen hír, amire érdemes várni, az a Megváltó megjelenése. A darab fő témái a hit és a szeretet. Örök témák, amelyek különösen aktuálisak napjainkban, az egyre inkább eluralkodó hitetlenség idején.
A Salome fő eseménye a Szeretet eljövetelének híre. A szeretet mint az isteni utáni vágyakozás. Tudat alatt felkelti bennünk egy elveszett paradicsom emlékét, ahová csak általa térhetünk vissza. De amikor a szenvedély szerelemnek álcázza magát, és nem valósulhat meg, amikor a kísértés tiltott tekintete a birtoklás ádáz vágyára összpontosul, akkor a bosszú képét ölti, mert nem lehet elviselni, és nem marad más, mint a próféta fejét ezüsttálcára tenni a hitetlenek számára. Annak a tragédiája, aki öntudatlanul az emberi lét isteni eredete után vágyakozik, de csak az anyagi képét látja. A szellem és az anyag nagy összecsapása. De még a halál küszöbén túl, a búcsú gesztusán túl is, az ember számára mindig ott lesznek az a Száj, amely továbbra is szeretettel, szeretetben ejti ki a nevét.
A budapesti Nemzeti Színházban színpadra kerülő előadás reményeim szerint erős vizualitással fog bírni, amelyben hangsúlyt kap az erőteljes és eksztatikus színészi jelenlét.” (Diana Dobreva)
Az előadás zeneszerzője - Petia Dimanova - a színészek beszéd- és énekhangja alapján komponálja meg az előadás zenei anyagát (Hangtervező: Javor Karagitliev). A különleges akusztikai effektusok mellett elhangzik majd a „Miatyánk” ősi, arámi nyelvű eredeti formája is. A látványvilág nem a bibliai kort idézi meg, hanem mai viseletek és térhasználat segítségével egy univerzális, kortalan világot teremt. Az erőteljes vizuális és fényhatásokkal vibráló térben multimédiás üzenetek és bibliai szövegek jelennek meg. Díszlettervező: Mira Kalanova. Jelmez: Marina Raychinova. A magyar szöveg alkotója és az előadás dramaturgja: Kozma András, asszisztense pedig Herpai Rita.
(2024. október 25.)
