Madách Imre főművének, Az ember tragédiája ősbemutatójának centenáris évfordulóján, 1983-ban Kerényi Ferenc színháztörténész, a Magyar Színházi Intézet igazgatója és a Nemzeti Színház vezetése, köztük Vámos László, a színház főrendezője felvetette, hogy emlékezzenek meg a Tragédia első színpadi előadásának napjáról, 1883. szeptember 21-éről. Javaslatukat a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Hubay Miklós drámaíró is támogatta. Így kezdeményezésükre a Művelődési Minisztérium 1984-ben hivatalosan is a magyar dráma napjának nyilvánította szeptember 21-ét. A határozat szerint minden évben ezen a jeles napon adták át a Szép Ernő-díjat, amelyet az író húga alapított. 1984 és 1992 között csak az előző évad legjobb drámaírójának ítélték oda, 1992-től – a díj 2018-as megszüntetéséig – a díjazottak körét két-három főre bővítették. Emellett ezen a napon számos kitüntetést adnak át különböző színházi szakmai szervezetek.
A magyar dráma napjának legfőbb célkitűzése, hogy a nagyközönség figyelmét a magyar drámairodalom értékeire irányítsa, valamint a fiatal tehetségeket új, kortárs drámák írására ösztönözze. A hazai és a határon túli magyar színházak ebből az alkalomból évről évre színes ünnepi programokkal készülnek.
1984
- Weöres Sándor A kétfejű fenevad című drámájáért elsőként vette át a Szép Ernő jutalmat. Az 1972-ben befejezett történelmi panoptikum csak 1984-ben kerülhetett színpadra.
1985
A Nemzeti Színház bemutatta Bródy János és Szörényi Levente István, a király című rockoperáját. A darabot a szabadtéri előadás-sorozat után először a Nemzeti Színházban mutatták be, ahol négy évad alatt több mint kétszáz alkalommal játszották.
1987
A Nemzeti Színház megnyitásának 150. évfordulójára az ország első teátrumának történetét bemutató kiállítás nyílt a Várszínházban. Az ünnepi alkalomból este a Hevesi Sándor téri nagyszínpadon Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye került színre.
1988
A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című színművével avatta fel a szentgotthárdi színház épületét. Az egykori „magtár-templom” az átalakítás után színházi előadásoknak és különböző kulturális rendezvényeknek ad otthont.
1990
A Magyar Televízió Székely János Caligula helytartója című drámáját közvetítette a szolnoki Szigligeti Színház előadásában. A bemutatót a történelmi-politikai korszakváltás kezdete tette emblematikussá.
1991
Gróf Széchenyi István születésének 200. évfordulójára készült el Sántha István A legnagyobb című drámája, amelyet a Budapesti Kamaraszínház mutatott be.
1993
Siposhegyi Péter drámaírási világcsúcs-kísérletre vállalkozott. Kiskedvencünk című szatíráját 8 óra és 22 perc alatt írta meg a napi sajtó egyik kisorsolt cikke alapján. Az új darab felolvasószínházi bemutatóját még aznap este megtartották a Rátkai-klubban.
A kezdeményezéshez az elkövetkező években számos drámaíró csatlakozott, amellyel megteremtették az egynapos drámaíróversenyek hagyományát.
1994
Páskándi Géza A magyar dráma napjára címmel írt versét Rubold Ödön szavalta el a Nemzeti Színház díszelőadásán.
1995
„Ma este mindenütt, ahol anyanyelvünkön szólalnak meg a színészek, a magyar drámát ünnepeljük. Megérdemli az ünneplést, mert a legjava mindig is az igazság hirdetőjeként, a szív és az értelem szolgálatában állt még a legkeservesebb történelmi időkben is. Tanított, vigasztalt és buzdított, s remélte, hogy olykor célt is mutat.”
Részlet Szakonyi Károly ünnepi beszédéből. Elhangzott 1995. szeptember 21-én a Nemzeti Színházban.
1996Hagyományteremtő céllal a magyar dráma napja előtt országos színházi véradónapot tartottak Budapesten a Vígszínházban, a József Attila Színházban, a Katona József Színházban, illetve több vidéki színházban.
1998
A nagyváradi hivatásos magyar nyelvű színjátszás 200. évfordulója alkalmából rendezett programsorozat záróeseményén kihirdették a Szigligeti Társulat drámapályázatának nyertesét. A legjobbnak Tóth-Máthé Miklós debreceni szerző Tűz és kereszt című történelmi drámája bizonyult. Az ősbemutatóra a színházépület megnyitásának centenáriumi évfordulóján került sor.
1999
Kerényi Ferenc színháztörténész avatta fel a XIX. század elején működő pesti magyar társulat játszóhelyén felépült házon elhelyezett emléktáblát. Az egykori díszterem, a Hacker Szála színpadán fellépett Kántorné, és itt kezdte pályáját Déryné Széppataki Róza.
2000
A József Attila Színházban évről évre megrendezett egynapos drámaíróverseny, a Tollpárbaj népszerűsége más vidéki és fővárosi színházakra is ösztönzőleg hatott. A felgyorsított alkotófolyamat a résztvevők és a nézők számára egyaránt szórakoztató színházi csemegének bizonyult.
2001
A Csokonai Színház Horváth Árpád Stúdiószínpadán került sor Háy János A Gézagyerek című darabjának ősbemutatójára Pinczés István rendezésében.
2002
A Bajor Gizi Színészmúzeum új állandó kiállítással fogadta látogatóit az átalakítás után. A tárlat rendkívül gazdag forrásanyaggal illusztrálva mutatja be a színházi előadás létrejöttének folyamatát az olvasópróbától a bemutatóig.
2003
Sinkovits Imre a Tragédia ősbemutatójának napján született. A Madách Imre költészetét mindvégig tisztelő színész pályafutása alatt több alkalommal is eljátszotta Madách főbb alakjait. 2003-ban a magyar dráma napján felavatott síremlékén Madách Mózes című drámájából származó idézet áll: „A hit s a hűség tartja csak fenn népét nemzetünknek.”
2006
A szegedi Kisszínházban bemutatták Egressy Zoltán Sóska, sült krumpli című kortárs darabját Toronykőy Attila rendezésében.
2007
Hubay Miklósnak ítélték oda a Szép Ernő-életműdíjat. A drámaíró az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben vette át a díjat.
2008
Elkészült a Nemzet színésze, Bessenyei Ferenc egész alakos szobra. Párkányi Raab Péter alkotását a budapesti Nemzeti Színház parkjában avatták fel.
2009
Az Újvidéki Színházban több éves hagyományra tekint vissza a magyar dráma napján rendezett drámaíró verseny. Az esemény népszerűségét mutatja, hogy a fél nap alatt megírt darabokat újvidéki, szabadkai, erdélyi és békéscsabai színészek keltik életre a színpadon.
2010
A kortárs magyar drámák népszerűségét jelzi, hogy a Pesti Színházban vendégeskedő pozsonyi Astorka Színház társulata Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? című darabját mutatta be szlovák nyelven, magyar felirattal.
2011
Megjelent Az ember tragédiája – Egy előadás születése színről színre című könyv. A kötetben az olvasók bepillantást nyerhetnek a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatott előadás létrejöttének legérdekesebb pillanataiba.
2012
„A színház éltetője a kortárs dráma, annak segítségével tudunk azonosulni a közönséggel, nevetni, megrendülni, együtt gondolkodni.”
2013
A Nemzeti Színház Szcenárium címmel új művészeti folyóiratot indított. A lap első számát a magyar dráma napján mutatták be.
2014
A Móricz Zsigmond Színház a Színházi Dramaturgok Céhe elismerésében részesült. A nyíregyházi társulat érdeme, hogy műsorának jelentős részét kortárs magyar drámák alkotják.
2015
Nádas Péter Találkozás című drámájának rendhagyó olvasópróbáját tartották a Pesti Színházban. A Szép Ernő díjjal kitüntetett szerző darabját az 1985-ös ősbemutató után a Vígszínház újra műsorára tűzte.
2016
Esterházy Péter utolsó darabja, a Mercedes Benz nyerte el az évad legjobb magyar drámájának járó díjat.
2018
A magyar dráma napját sok fővárosi és vidéki színház évek óta a Színházak Éjszakája elnevezésű programmal egybekötve ünnepli. A közönségtalálkozókkal, nyílt próbákkal és kulisszajárással tarkított rendezvény évről évre sok látogatót vonz.
2020
A kassai Thália Színházban ekkor gördült fel először a függöny a világjárvány miatt bevezetett korlátozások után. A színészek Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című művét játszották Gyarmati Kata átiratában.
2023
Megrendezték a Fiatal Drámaírók Házának első önálló kulturális fesztiválját. A Fiatal Dráma Fóruma kapcsolódási pontot kínál a színházi szakma, az új drámaíró-generáció és a kortárs irodalom iránt érdeklődők számára. Keringés című kötetükben 21 kortárs fiatal drámaíró szövege olvasható.
Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából egyedülálló, nemzetközi színházi produkció született. A Madách Projekt 2023 a Nemzetközi Színházi Olimpia egyik kiemelt programjaként valósult meg, melynek keretében tizenegy ország színművészeti egyetemeiről érkeztek hallgatók Budapestre, hogy saját feldolgozásukban mutassák be Az ember tragédiája egy-egy színét. A Vidnyánszky Attila által életre hívott projektben a dráma egészét, a tizenöt színt, több mint 200 hallgató adta elő saját anyanyelvén. A hat órás időtartamú adaptáció felvétele a Duna World csatornán 2023 szeptember 21-én, a mű színpadi ősbemutatójának 140. évfordulóján került vetítésre.
2024
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben Győrei Zsolt és Schlavtovszky Csaba részleteket olvasnak fel Erkel és a felkelés című drámájukból.
Vidnyánszky Attilát a Szcenárium szerkesztői a nemzetközi Madách-projekt Tragédia-előadásáról kérdezték
(2024. szeptember 18.)
