Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2024. április 24. - György Napja

Megkoszorúztuk Bajza József szobrát

A nemzeti Színház első igazgatójának születésnapján koszorút helyeztünk el Erdey Dezső szobrász Bajzát ábrázoló mellszobrán, színházunk előcsarnokában. Bajza József éppen 220 éve, január 31-én született a Heves vármegyei Szűcsi községben, kisnemesi családban. A piaristáknál végzett, majd tanult jogot és bölcsészetet, 1928-ban ügyvédi esküt is tett, de a visszaemlékezések szerint már az egyetemen is az irodalom és az esztétika izgatta a legjobban. Dolgozott íróként, újságíróként, tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy Társaságnak is.

 

Rubold Ödön a koszorúzási ünnepségen

 

A koszorúzási ünnepségen Szózat a Pesti Magyar Színház ügyében című munkájából idézett Rubold Ödön. "Nekünk magyaroknak, kik a színházzal nemzeti célokat remélünk és fogunk is egybeköthetni, sokkal fontosabb az, mint a német, francia vagy angol nemzetnek; nekünk az, ha akarjuk, lételünk egyik alapkövévé válhatik, s ez okból ártalmi oldalai ellen legkevésbé lehetne józanon panaszkodnunk, és ha vizsgálatra vesszük napirenden levő és gyakran szóba hozott országos intézeteink hasznait és szükségét, látnunk kell, hogy közöttük kevés van fontosabb és előlegesebb, mit e játékszíni ügy. (…)

 

Vidnyánszky Attila és Rátóti Zoltán

 

Vidnyánszky Attila a Nemzeti vezérigazgatója pedig egyebek között arról beszélt, hogy a mi mai feladataink nagyon is hasonlóak ahhoz, amit Bajza gondolt: nyelvünk, hitünk és eszméink védelme, a magyar ember szeretete, sorsunk feldolgozása.

 

Bajza emlékét szülőfalujában is őrzik. Szűcs lakói, a Szűcsi Bajza József Általános Iskola, valamint a Hatvani Bajza József Gimnázium diákjai, élükön az önkormányzattal, minden évben koszorúzással egybekötött megemlékezést tartanak. Idén, nem először, ők is eljöttek a Nemzeti Színházba, ahol Hordósné Kovács Krisztina polgármester asszony koszorúzta meg a szobrot.

 

Bajza József 
(Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.)

Színházvezető, kritikus, költő. Színházi élményeit pozsonyi diákként 1823–24-ben, majd 1829-től a Pesti Német Színházban szerezte. 1836-ban közölte Dramaturgiai és logikai leckék magyar színbírálók számára című tanulmányát, amely a magyar színpadi romantika részletes programját adja. 1831-ben elindította a Kritikai Lapok című folyóiratot, majd 1837-ben Vörösmarty Mihállyal és Toldy Ferenccel közösen az Athenaeumot, ahol már rendszeresen jelentkezik kritikáival. 1837–38-ban a Pesti Magyar Színház (1840-től a Nemzeti Színház) első igazgatója volt. E minőségében kidolgozta a színház működési szabályzatát. 1838-ban az operarészleg fejlesztését és a zenés művek fokozatos előretörését látva lemondott. 1838–39-ben, majd 1841–43-ban az általa társszerkesztőként jegyzett Athenaeum Játékszíni Krónikájában jelentette meg színibírálatait. 1839-ben tapasztalatait röpiratban összegezte az országgyűlés számára: Szózat a pesti Magyar Színház ügyében. 1842–43-ban Henszlmann Imrével vívott tollcsatát a francia romantika és Shakespeare recepciója ügyében. 1838 és 1847 között a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja és meghatározó személyisége volt. 1847–48-ban a Nemzeti Színház aligazgatója. Bajza József a liberális színházi felfogás nagyhatású képviselője volt, aki a német esztétikán iskolázva, elveit a francia romantika és a magyar dráma javára alkalmazta. A valóság megnemesített ábrázolásának elvét vallotta, hogy a színház elláthassa erkölcsnevelő és nemzeti tudatot fejlesztő feladatát.

 

(2024. január 31.)