Volt-e haszna a karanténnak? Milyen évadot tervez a Nemzeti Színház? Járvány miatt zárva – 1918, 2020. Politikus a történelem színpadán? Egy tragikus „fellépés” nyomában. Utolsó interjú Csurka Lászlóval… és sok más téma a Nemzeti Színház lapjában.
Ízelítő a tartalomból
„A karantén idején sok mindenben hiányt szenvedtünk, és ez a lelki kiéhezettség nagy vállalkozásokra indít bennünket” – Vidnyánszky Attila az előző és a következő évadról, és mindarról, ami a kettő között a színházak kényszerű leállása idején történt.
„Leginkább a verseknek köszönhetem, hogy megerősödött bennem az érzés: jó magyarnak lenni. Mindebből persze az is következik, hogy számomra a színészet a legszebb hivatás. Hiszen magyarul beszélhetek másoknak is arról, ami nekem fontos, és szerintem ezzel jó ügyet szolgálok.”
KARANTÉN – 1918, 2020
Hogyan próbál két fiatal színész – egy pár – nem belebolondulni abba, hogy hónapokig nem léphetnek színpadra? Milyen erőforrások és mellékhatások kísérték a karanténéletet? Önkénteskedés, nagyregények, rituális filmkritika – gyorsjelentés a bezártság napjairól.
A spanyoljárványt kell bezárni, nem a színházakat – viccelődött 1918 őszén a Színházi Élet, miközben a kór már ezrével szedte áldozatait. Október 20-án végre elrendelték a hatóságok a színházak, mozik, orfeumok bezárását. Tíz nap múlva újra kinyithattak, de korántsem a közegészségügyi helyzet javulása miatt. Közbeszólt a politika és az üzlet. A történelmi Magyarország végóráiban „a tömegek elvezetése és szórakoztatása” volt a cél.
A SZÍNHÁZ ÉS TRIANON
Retorika, politika, művészet. Apponyi Albert legendás trianoni beszéde Ablonczy Bálint történész és a szónoklatot a Tizenhárom almafa előadásában elmondó színművész, Rátóti Zoltán nézőpontjából.
A friss szám címlapja:
a letöltéshez/online olvasáshoz kattintson a képen!
(2020. augusztus 6.)
