Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2024. november 23. - Kelemen, Klementina Napja

Háttér

Magyar színházi nyelvújítók a 20. században

A Nemzeti Színház rendezvénye egy szakmai konferenciával kezdődik, mely átfogó képet kíván adni a magyar modernizmus alakulástörténetéről, az archaikus tudatformák és az avantgárd formanyelv kapcsolatáról. A neves előadók Bartók és Kodály, Dienes Valéria és Lábán Rudolf, Blattner Géza és Palasovszky Ödön, Jaschik Álmos és Weöres Sándor életművén keresztül új módon interpretálják azt az európai kontextust, melynek a 20. század első felében a magyar művészek is aktív részesei voltak.

Konferencia

2015. november 28.
10-től 14-óráig, majd délután 15-től 18 óráig.
Bajor Gizi Szalon

A rendezvényen különböző művészeti ágak neves képviselői, kutatói tartanak előadást a 20. század első felének polgári Magyarországáról, arról a kultúrateremtő időszakról, melyhez nálunk a rendezői színház kialakulása is köthető. A színház fejlődését meghatározó társművészetek világszínvonalú magyar képviselőnek bemutatásával az a célunk, hogy a fiatal generációk is hiteles képet alkothassanak a magyar modernizmus alakulástörténetéről, valamint jellegadó vonásairól; mindenek előtt az archaikus tudatformák és az avantgárd formanyelv kapcsolatáról, a holisztikus szemlélet és az univerzalizmus térhódításáról. Bartók és Kodály, Dienes Valéria és Lábán Rudolf, Blattner Géza és Palasovszky Ödön, Jaschik Álmos és Weöres Sándor életművén keresztül meggyőződésünk szerint új módon interpretálható az 20. századi európai kontextus, melynek – a színházművészet révén egymással szorosan összefonódva – az egyes művészeti ágak magyar nyelvújítói is aktív részesei voltak.

A konferencia programja

I. rész: 10-től 14h-ig

1. A modernizmus művészetfilozófiája a magyar századelőn
(Keserü Katalin művészettörténész, az ELTE professor emeritusa, az MMA tagja)

2. A magyar mozdulatművészet Dienes Valériától napjainkig
(Fenyves Márk, a Magyar Mozdulatművészeti Társulat vezetője, a Magyar Tánctudományi Társaság elnöke)

3. A Magyar Állami Operaház balett előadásai az 1913-14-es évadban
(Patonai Anikó Ágnes, az OSZK munkatársa, a PTE doktorandusza)

4. Bartók Csodálatos mandarinjának színpadi megújulásai
(Borgó András zeneesztéta, Innsbruck)

5. Táncírás, táncnyelv. Lábán Rudolf munkássága
(Fügedi János, az MTA  Zenetudományi Intézete Néptánc Osztályának tudományos főmunkatársa, a Lábán Kinetográfia Nemzetközi Tanácsának tagja)

II. rész: 15-től 18h-ig

6. Szimbolizmus, szecesszió, avantgárd. Jaschik Álmos pedagógiai és szcenográfusi munkássága
(Békés Rozi grafikus, művésztanár, a Magyar Iparművészeti Egyetem doktorandusza)

7. Palasovszky Ödön avantgárd színháza
(Tóth Dénes Árpád, DRHE tanára, mozgásszínházi rendező)

8. Blattner Géza és az európai művészi bábjáték kezdetei
(Lőrinc László, a TTE alelnöke, Blattner Géza életművének kutatója)

9. Weöres Sándor, Várkonyi Nándor és Hamvas Béla szellemi műhelye
(Mezey Katalin író, költő, műfordító, az MMA tagja)

 

A konferencia támogatója:

 

KÍSÉRŐ PROGRAMOK

Kiállítás

Megnyitó: 19:00

A konferenciához kapcsolódó kiállítás, a magyar mozdulatművészet történetét mutatja be 1902-től 1950-ig.

Babits-táncest

20:00 Gobbi Hilda Színpad

  • A Babits est a Magyar Mozdulatművészeti Társulat klasszikus hangvételű verstánc estje, harmonikus kísérlet a költészet - tánc - zene kapcsolatára, hagyományainkat, a több mint 100 éves magyar mozdulatművészet tradícióit őrizve, mai, új verstáncokkal kiegészítve azt. Nézői vélemények szerint a társulatnak ez az estje a leginkább klasszikus  és autentikus, a mozdulatművészet hagyományos stílusát, emelkedettségét és költőiségét leginkább megmutató kompozíció fűzére.
  • Babits Mihály rokona és szellemi társa volt Dienes Valériának, számos dokumentum őrzi kapcsolatukat. A "Mennyei színjáték" című versből 1915-ben Babits rajongott Révész Ilusának készült az első ismert magyar modemtánc koreográfia, mely "lábról-lábra" örökítve maradt fenn. Hasonlóképp őrizzük Mirkovszky Mária "Két nővér" című verstáncát, mely 1926-ban Babits Mihály Zeneakadémián rendezett költői estjén került bemutatásra.

A művészetek találkozása Babits Mihály verseinek ihletésében - klasszikus harmónia, költészet, zene és tánc a színpadon. Eredeti verstánc koreográfiákkal (Dr. Dienes Valéria 1915 - Mennyei színjáték, Mirkovszky Mária 1926 - Két nővér), mai kortárs verstánc művekkel kiegészülve. A 20. jubileumi évadát ünneplő Magyar Mozdulatművészeti Társulat – a több mint 100 éves magyar mozdulatművészet – a magyar hagyományú modern tánc „hungarikum” hagyományos stílusát, emelkedettségét és költőiségét leginkább megmutató, klasszikus hangvételű estje.

 

Az elhangzó Babits versek:

A Danaidák, A lírikus epilógja, Emlékezés, Esti kérdés,
Fekete ország, Halavány téli rajz, Hegeso sírja,
Ima, Indulás az öregkorba, Isten gyertyája, Józanság,
Két nővér, Levél, Mennyei színjáték, Miatyánk,
Theosophikus énekek (I. Keresztény, II. Indus)


Rendező – Koreográfus: 
Fenyves Márk, Pálosi István


Eredeti mozdulatművészeti koreográfiák:
Dr. Dienes Valéria 1915 - Mennyei színjáték,
Mirkovszky Mária 1926 - Két nővér


A verseket mondja:
Kövesdi László


Táncosok

Fenyves Márk
Haraszti-Zwiep Adrienn
Kopeczny Kata
Pálosi István
Pethő Kincső


Látvány: FOM

 

Kapcsolódó tartalmak:

http://www.mozdulatmuveszet.hu/m1/babits.htm

 

Magyar Mozdulatművészeti Társulat

A társulat Fenyves Márk és Pálosi István 1991 óta folyó kutatási, pedagógiai és művészeti munkásságának fontos állomásaként 1995-ben alakult - Még 1 Mozdulatszínház néven. Az elmúlt 20 évben számos rangos elismerésben részesültek művészeti munkájukban, valamint számos fesztiválon, szakmai fórumon és a nagyvilág városaiban fordultak meg. A Magyar Mozdulatművészeti Társulat rekonstrukciós előadásaival tiszteleg a hagyomány előtt, kortárs bemutatóival pedig új utakat és lehetőségeket kutat a mozdulatművészet számára, megőrizve annak klasszikus értékeit, emelkedett hangulatát, érzékenységét a szépre, a harmóniára, így a repertoár az 1910-1940-es években készült klasszikus koreográfiáktól, a kortárs impulzusok hatására születő új, mai művekig terjed.

www.mozdulatmuveszet.hu

www.facebook.com/mozdulatmuveszet

 

Támogatók:
Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Orkesztika Alapítvány - MOHA-Mozdulatművészek Háza

 

Kritikai visszhang:

 

… „olyan természetes elegyet gyúrtak Babits Mihály legsúlyosabb gondolatokat közvetítő verseiből és a mozdulatművészetből, amelyet minden erőltetés nélkül összetartozónak érezhettünk. Úgy tartozott a versekhez a tánc, mint más műfajokban a dalszövegekhez a dallam. Amit a költő szavakba foglalt, azt vele párhuzamosan a művészek elmesélték mozdulatokban is. Bár nem nélkülözi a táncból ismert elemeket, mégsem az ütemre mozgás a lényege, hanem a gondolatok, fogalmak érzelmek kifejezése mozdulatokkal. …” XVI. kerületi Újság - Mészáros Tibor kritikája (Babits Est, 2011-04-11)

 

 

(2015. október 3.)