Hosszú évek munkája érett be a Nemzeti Színházban, ahol a 2013 és 2024 közötti tíz évadban már több külföldi rendező, lengyel, grúz, spanyol, orosz, norvég, macedón, román, görög művész állított színre előadásokat. A 2024-25-ös évadban a belga Jan Fabre, a bolgár Diana Dobreva és a román Silviu Purcărete rendez egy-egy darabot. A világszínházi törekvésekről tartott sajtótájékoztatón Diana Dobreva, Valerij Fokin, Avtandil Varszimasvili és Jan Fabre részvételével a Nemzeti Színház nemzetközi sikereiről beszélt Vidnyánszky Attila, a teátrum vezetője. Ugyanitt bemutatták azt a reprezentatív albumot is, amely a színház 2018-2024 közötti munkáját foglalja össze.
„Nyitott színház vagyunk” – hangsúlyozta a direktor a sajtótájékoztatón, úgy folytatva: ugyan van egy határozott világa a Nemzetiben megszülető előadásoknak, és a színház alapkoncepciója, hogy életben tartsa a hazai értékeket, mégis kezdettől fogva arra törekedett a vezetőség, hogy kaput nyisson a szerte a nagyvilágban megszülető értékes produkciókra. A Nemzeti Színház repertoárjának a gerincét továbbra is a János vitéz, az Egri csillagok, a Bánk bán, a Csongor és Tünde, Az ember tragédiája alkotja, és ez is üzenetértékű, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a magyar nézőnek megmutassa a teátrum a külhoni produkciók legjavát is – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila. „Nem helyes az a fajta gondolkodás, ha csak a mi értékrendünkhöz ragaszkodunk, nyitva kell tartani az ajtót, és a legjobbakat elhozni, hogy gazdagítsák azt a kultúrát, ami a miénk. Be kell épülniük közénk a különböző gondolatoknak, színházi nyelveknek, ebből a szempontból nincs korlátozás” – fogalmazott az igazgató. „Nincs olyan színháza a világnak, ahol az igazgató ne lenne büszke egy ilyen rendezői sorra” – mutatott a mellette ülőkre Vidnyánszky Attila, hozzátéve, csodálatos dolog, hogy az ott ülő Diana Dobreva, Valerij Fokin, Avtandil Varszimasvili és Jan Fabre a Nemzeti Színházban dolgozhat, és gazdagítja a magyar színházi kultúrát az itt létrejövő produkciókkal.
A sajtótájékoztatón elhangzott, a világ színházi törekvéseire rácsodálkozó nyitás vágya hozta létre a MITEM-et (a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozót) is, amelynek eredményeképpen 2023-ban Magyarország megrendezhette a 10. Színházi Olimpiát. A 2014-ben alapított MITEM-en az elmúlt tíz évben 47 ország, 140 társulatának 311 előadása fordult meg, ezeket mintegy 100 ezer (95 ezer 298) néző látta. A meghívott előadások 34 európai, 7 ázsiai, 2 afrikai és 1 amerikai országból jöttek.
A Nemzeti Színház legújabb, a 2018-2024 közötti időszakot bemutató, reprezentatív kötetét szerkesztő Kornya István arról beszélt, hogy Vidnyánszky Attila már Debrecenben megfogalmazta a nemzetközi színházi fesztivál létrehozásának igényét. A szerkesztő szerint ez a fajta, nyitottságra épülő szemléletmód valószínűleg abban a helyzetben gyökerezik, amiből a beregszászi direktor annak idején Debrecenbe érkezett. Kornya István úgy fogalmazott, a kárpátaljai, két kultúrából táplálkozó lét és az ebből fakadó nyitottság egyszerre kényszer és áldás is, de ez vezetett ahhoz, hogy előbb Debrecenben a Csokonai Színházban, majd a Nemzeti Színházban is, a kezdettől fogva folyamatosan jelen legyenek olyan színházi alkotók, mint például Silviu Purcărete Valère Novarina, Viktor Rizsakov vagy Andrzej Bubień. Ez vezetett ahhoz is, hogy meg tudják alapítani a MITEM-et – hangsúlyozta a szerkesztő. „Ez Magyarországon talán szokatlan, hogy ilyen színvonalú rendezők egy vidéki színházban dolgoznak, miközben Romániában például Silviu Purcărete egyik bázisa nem Bukarest, hanem Craiova” – emelte ki Kornya István.
Nem először jár a Nemzeti Színházban Valerij Fokin, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház igazgatója, aki 1991-ben alapította meg a moszkvai Mejerhold Központot, ami a város egyik legjelentősebb kortárs művészeti intézménye, és amit húsz éven át vezetett. A budapesti teátrumban legutóbbi rendezését, a King Lear Show-t nagy sikerrel játsszák. A rendező már az első MITEM-en is részt vett, így régi visszatérő vendégnek számít Magyarországon. „Úgy gondolom, hogy ma a Nemzeti Színháznak rendkívüli a szerepe, mint nemzetközi központnak, hiszen ilyen értelemben talán az egyetlen itt, Közép-Kelet Európában.” – hangsúlyozta az orosz rendező. „Olyan időket élünk, amikor őrület vesz körül minket, minden a feje tetejére áll. Sokszor mondtam már, hogy a politikusok felégetik a hidakat, a kultúra és a színház embereinek pedig mindig újra kell építeni ezeket. Ez a mi missziónk. Az, hogy a Nemzeti Színház Magyarországon ennyire aktív nemzetközi tevékenységet folytat, talán a legfontosabb lépés az ahhoz vezető úton, hogy ez az őrület valamikor véget érjen.” – fogalmazott Valerij Fokin. A rendező hozzátette: nagyon nagyra értékeli a Nemzeti Színház munkáját, azt az erőfeszítést, amit a fesztiválok és a Színházi Olimpia megszervezése jelentett. „Lelkesen és nagy tisztelettel viszonyulok a színház munkájához, itt nagyon-nagyon magas a művészi színvonal. Igazam volt, amikor beleegyeztem abba, hogy együtt fogok működni a Nemzeti Színházzal.” – hangsúlyozta a rendező. Valerij Fokin szavaira reagálva Vidnyánszky Attila kiemelte, nélküle nem valósulhatott volna meg a Színházi Olimpia. Hozzátette azt is, az Alekszandrinszkij Színház modellként szolgált a Nemzeti Színház koncepciójának kialakításakor. Vidnyánszky Attila egyúttal bejelentette: „A Színházi Olimpia sikerén felbátorodva, nagy fába vágtuk a fejszénket, mert elhatároztuk, hogy megszervezzük a Nemzetiségi Színházak Világszövetségét, ennek tiszteletére márciusban előadásokat, színházi vezetőket hívunk össze. Több mint ezer nemzetiségi színház van a világon, amelyek nagyon hasonló gondokkal küzdenek, ezért biztosan rengeteget tudunk tanulni egymástól, és egyfajta érdekképviseletet, fórumot szeretnénk teremteni nekik.” – mondta a Nemzeti Színház igazgatója.
Szintén visszatérő rendező a Nemzeti Színházban Avtandil Varszimasvili, a georgiai Gribojedov Akadémiai Színház és Szabadság Színház művészeti igazgatója, a Tbiliszi Színház és Filmművészeti Egyetem rendes professzora. Négy előadással szerepelt már a MITEM-eken, a magyar közönség a III. Richárd, az Othello, A köpönyeg és a Lovakat lelövik, ugye? című előadásokat láthatta tőle. A budapesti teátrumban A kaukázusi krétakör és A revizor előadásait vitte színre. A rendező elmondta, a kapcsolat Vidnyánszky Attilával a beregszászi színház grúziai vendégjátékával kezdődött a kilencvenes években, azóta folyamatosan figyelik egymás munkáját. „Nekem úgy tűnik, hogy egy a vércsoportunk. Természetesen különbözünk, mint rendezők, de ez így is kell, hogy legyen, mégis, a vércsoportunk ugyanaz. Mindenféle módon próbálom támogatni Attila kezdeményezéseit, még ha ezek őrültnek is tűnnek néha, mert csodásak. Boldog vagyok, hogy van ilyen barátom.” – mondta a grúz rendező, hozzátéve: Valerij Fokinhoz csatlakozva, úgy gondolja, hogy a kultúra a diplomácia egyik legfontosabb eszköze, és az, ahogyan Vidnyánszky Attila tudatosan építi a nemzetközi kapcsolatokat, kultúrdiplomáciai tettként értelmezhető.
A francia Művészeti és Irodalmi Érdemrenddel frissen (október 15-én) kitüntetett Diana Dobreva 2023-ban, a Színházi Olimpián szerepelt először magyar közönség előtt, a Selyem című előadásával, amely Kaposvárott volt látható. 2024-ben Odüsszeusz-rendezése volt a 11. MITEM nyitóelőadása, most pedig Oscar Wilde Salome című művéből rendez előadást a Nemzeti Színház társulatával. „Az életben és még a szakmai kapcsolatokban is a legfontosabb a szerelem.” – kezdte mondandóját a bolgár színész-rendező. „Amikor idejöttünk a nemzetközi találkozóra, amit mi a Nemzeti Színház iránt éreztünk, a színház egész csapata iránt, az igazgatótól kezdve a művészeken keresztül az összes segítőig, az ezzel a szóval írható le. Egyszerűen beleszerettünk ebbe az egészbe. Ez egy szerelmi történet és kész. Nagyon fontos, hogy vendégül láttuk a társulatot Plovdivban, ahol nagy sikert arattak, még ma is beszélnek az emberek erről az előadásról és a vendégszereplésről. A színházak között kialakuló baráti kapcsolatok rendkívül fontosak, mert bővítik a látókörünket. Én például álmomban sem gondoltam volna, hogy valaha Jan Fabre és Valerij Fokin között fogok ülni, és ezt nagyon köszönöm.” – mondta mosolyogva Diana Dobreva. „Az érzések azért is nagyon jelentősek mostanság, mert napjainkban a világ sokkal inkább a materiális dolgokkal foglalkozik, a fogyasztói társadalom, az anyagi lét dominál, úgy is mondhatnám, hogy sokaknak az anyagi lét az istenük. Azt gondolom, azok az emberek járnak el helyesen, akik mégsem ezzel foglalkoznak, hanem a szellemi javakkal. Úgyhogy köszönöm Vidnyánszky Attilának és mindenkinek, hogy ma itt lehetek, és mindent megteszek azért, hogy a Salome egy méltó színházi előadás legyen itt, a Nemzeti Színházban.” – fogalmazta meg a bolgár művész.
Újra különleges alkotásra készül az európai kultúra egyik legsokoldalúbb művésze, a flamand Jan Fabre, aki ezúttal a Nemzeti Színházban hozza létre Vér vagyok címmel újabb, besorolhatatlan műfajú produkcióját a Nemzeti Színház, a Troubleyn és Bozsik Yvette társulatával közösen. Az antwerpeni Troubleyn/Laboratorium alapítója és vezetője immár negyven éve alkot a legkülönfélébb művészeti ágakban, képzőművész, író, színházrendező, koreográfus egy személyben. A Mítikasz-csúcs – az Olümposz tetején című, 8 órás előadása 2024-ben szerepelt a MITEM-en. „Először is azt szeretném elmondani, hogy én nem egy nemzetközi művész vagyok, hanem egy nagyon provinciális ember. Azt tapasztalom, hogy mindenki nemzetközi szeretne lenni, ami furcsa ambíció, én mindig csak provinciális ember akartam lenni, és teljesen mindegy, hogy hol vagyok, szeretnék közel maradni önmagamhoz, a saját világomhoz, a saját génjeimhez, a saját véremhez, a saját szabályaimhoz.” – indított a belga összművész. „Természetesen most azért vagyok itt, hogy rendezzek ebben a csodálatos épületben, köszönhetően Attila meghívásának. Azért fogadtam el ezt a lehetőséget, mert az életben néha találkozom olyan emberekkel, akikről azt gondolom, hogy nagyon jó lélek, nagyon mély művész, és úgy látom, benne is óriási nagylelkűség van. A Vér vagyok című előadásnak egy teljesen új verziója készül most. Hihetetlen öröm számomra, hogy itt dolgozhatok ezekkel a színészekkel és táncosokkal. Teljesen magával ragad ez a helyzet, mint emberi lényt, az a melegség, nagylelkűség, amivel itt találkoztam, azoknak a magyaroknak a barátságossága, akikkel most együtt dolgozom. A világ minden részén jártam már, óriási kiállításokat szerveztem, nagyon sok fesztiválon vettem részt, de ez egy hihetetlen élmény, amit itt most átélhetek, annyira kedvesek és barátságosak az emberek. Teljesen más, mint Franciaországban, Németországban vagy Belgiumban.” – mondta Jan Fabre.
A tájékoztató végén Vidnyánszky Attila beszélt még a Nemzeti Színház működési elveiről, arról, hogy koncepciója szerint mennyire fontos a teátrum jelenléte vidéken és a külhoni magyar területeken. Szólt arról, hogy befogadó intézményként is fontos feladatot lát el a színház, emellé társul a nemzetközi fesztivál, és oktatóbázisként is nagy szerepet játszik a művészképzésben, amelybe a külföldi alkotókat is igyekeznek bekapcsolni. A direktor megemlítette a kialakulófélben lévő filmes projekteket, illetve a kiadói tevékenységet, amelynek terméke a most bemutatott kötet is.
A Jan Fabre rendezésében látható Vér vagyok bemutatójának tervezett időpontja: 2024. november 22.; a Diana Dobreva adaptációjában látható Salomét pedig 2024. december 13-án mutatja be a Nemzeti Színház.
(2024. október 31.)