JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
Olvasnivaló
Háború, szerelem, költészet – Vecsei H. Miklós a Radnóti Miklósra emlékező koncertszínházi premierről. Nyári Oszkár az Esthajnalról és a roma színházakról. A 120 éve született Nádasdy Kálmán pályaképe. A színész határátlépő természet – interjú a Nemzet Színészével, Hegedűs D. Gézával. Bízni a szóban – Jelenits Istvánra emlékezünk.
Olvasnivalók a magazinból
Premier: Ázott hajában hét halott bogár ragyog – interjú Vecsei H. Miklóssal
„Adná magát persze a gondolat, hogy a háború borzalmáról beszéljünk, de hát erről szól most a világ, mi éppen azt keressük, hogy mi dobog Miklós szívében, amikor a tömegsír szélén még mindig verssorokat keres…
Halad a karaván – Nyári Oszkár
Nem az volt az elsődleges cél, hogy színészeket képezzünk, hanem hogy a művészet eszközeivel segítsük a képességeik kibontakozását, hogy jó gondolkodású fiatalokká váljanak. Ehhez egy alkotóműhely tökéletes alapot képez.
A Nemzet Színésze – Hegedűs D. Géza
„Ha művészetként tekintek a hivatásomra, az én dolgom az, hogy a tudásom és tehetségem szerint a legmagasabb szinten megmutassam az élet sokszínűségét.
Nézőpontok – Az öngyilkos
Szécsi Noémi: „Magával ragad a skatulyányi színpadon összehangolt sok tehetség, kölcsönös bizalom és lankadatlan játékkedv.”
Sajgó Szabolcs: „Vajon van-e és milyen katartikus tapasztalata annak, aki megtekinti a darabot?”
Nádasdy 120
Az erős víziókra épülő látomásosság, a poétikus impresszionizmus mellett az elemző pszichológiai megközelítés magas szintű érvényre juttatásával, a próbákon a kérdések és ellentmondások szenvedélyes boncolgatásával teremtett egyedülállóan érzékeny és hatásos színházat a 120 éve született Nádasdy Kálmán.
Jelenits István: Bízni a szóban
„Az én eszményem az eszköztelen színház, amikor a színész pusztán a testére és a szavakra hagyatkozva eleveníti meg a művet, és így szerzi meg a közönség rokonszenvét. Talán naivabb nézőnek kellene lennem.”
Gerencsér Anna színháznovellája
„Csak álltam, és vártam az ítéletet. Semmi nem történt. Néma csend volt, a közönség lélegzetvisszafojtva figyelt. Ők egy másik gyilkosságot láttak.”
(2024. október 28.)