JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
JEGYPÉNZTÁRUNK ÜNNEPI NYITVATARTÁSA:
December 21-22-23-án, valamint december 27 és 30 között 10.00-18:00 óráig. December 24-25-26-án, december 31-én és január 1-én zárva.
Lear a média királya? Milyen az Öngyilkos-Ikarusz? Mit ad nekünk a színház ma? Milyen brit szemmel az István király? Kik voltak a Nemzeti korszakos mindenesei? Majom-e a színpadi író? Válaszokat és még sok egyéb olvasnivalót kínál a Nemzeti Magazin friss száma.
Ajánló a tartalomból
Ősbemutató: Lear King Show – Valerij Fokin
A mi Learünk – mint amolyan diktátor – mindig is arra törekedett, hogy kíméletlenül leszámoljon a vetélytársaival, csakhogy ő nem háborúkon, területek megszerzésén, hanem a médián keresztül próbálja uralni az egész világot. Meg van győződve arról, hogy erre rendeltetett…
Premierportré – Schnell Ádám
Egy színésznek mindent tudnia kell. Ebben a szellemiségben nőttünk fel, az persze más kérdés, hogy erre képesek vagyunk-e. Árnyaltabban fogalmazva: a színész dolga, hogy törekedjen a rendező megértésére, és abból fogalmazza meg a saját szerepét. (Schnell Ádám)
Premier: Az öngyilkosról ifj. Vidnyánszky Attila
Hol vaskos, hol finom humorral arról a keserédes életérzésről szól Az öngyilkos című fekete komédia, hogy minden kilátástalanság ellenére: élni kell! Azt szeretném, ha az előadás a társulat és a néző számára is örömszínház lenne, ami a beregszásziak életének abszurd, groteszk és rémisztő valóságát is megérezteti…
A jövő művészete – Juan Mayorga
Számomra a színház a találkozás és a képzelet művészete: ez a két dolog véleményem szerint az emberek számára ma fontosabb, mint valaha. A színház a jövő művészete, amelynek biztosított a fennmaradása, hiszen ékesszóló színészek és cinkos nézők mindig lesznek. A színház mindig is egy olyan hely lesz, ahol találkozhatunk, hogy megvizsgáljuk az emberi élet lehetőségeit.
Nick Thorpe az István királyról
Őszintén szólva, lefelé a lépcsőn, a Nemzeti Színház alagsorában lévő Gobbi Hilda Színpad irányába lépkedve attól tartottam, hogy a kultúrharc újabb „túlfőzött fogásaként” nemzeti propagandadarabot tálalnak fel nekünk. Ehelyett átgondolt adalékot kaptam az identitásról, összetartozásról, a személyes felelősségről szóló vitához. A haldokló István király Rátóti Zoltán lenyűgöző alakításában, valódi dilemmával néz szembe.
Korszakos „mindenesek”
A Nemzeti Színház két jeles direktora, Szigligeti Ede és Paulay Ede együtt és egymás után 1837 és 1894 között, azaz hat évtizeden át voltak egyre nagyobb mértékben felelős és meghatározó alakjai nemzeti színjátszásunknak. A 210 éve született Szigligeti, valamint a 130 éve elhunyt Paulay pályáját rajzolja meg Sirató Ildikó színháztörténész a kettős évforduló alkalmából.
A színpadi író: Nagy Koppány Zsolt novellája
„Az első perctől kezdve ösztönösen érezte, hogy tilos interakcióba keveredni a nézőkkel. Nem majom ő, vagyis de, de annyira mégsem, hogy elvegye a banánt a közönségtől. Összekapta tehát magát, és egyenes derékkal, hosszú, messzibe révedő kihagyásokkal legépelte az Anyám tyúkját, már persze csak azt, amire emlékezett belőle."
Az új és a régi számok is megtalálhatók honlapunkon. Olvassa online,
Ha a nyomtatott változatot szereti, a Nemzeti Magazin megtalálható a Nemzeti Színházban, a Müpában
és Budapesten az alábbi linken látható helyeken is.
(2024. április 25.)