Antropocén színházműhely. Nyitány

Hogyan, meddig tud az emberiség összhangban élni a környezettel csodálatos bolygónkon, a Földön? Hogyan épülnek be a különböző természeti értékek a mai jogi, művészeti, színházi életbe? Hogyan segítheti más művészeti ágak mellett a színház az ökoharmónia helyreállítását? 

A tudomány és színház metszéspontjában zajló egynapos műhely keretében eszmecserébe kezdünk arról, milyen szerepet tölthet be a színház az antropocén korban. A résztvevőket arra kérjük, gondolják végig, milyen a személyes kapcsolatuk a vízzel, a fákkal, bolygónk teherbíró képességével, a művészi alkotómunkával és még számos más témával.

 

Meghívott közreműködők:

Eliana Beaufils (színháztudós, Sorbonne, Párizs). 

Csáji László Koppány (jogász, antropológus, MMA, Budapest)

Andreas Englhart (színháztudós, LMU, München)

Hans-Jörg Rheinberger (tudománytörténész, Max Planck Intézet, Berlin), 

Katrin Röggla (író, Köln)

Sabira Sthålberg (író, etnobiológus, több helyen)

Szarvas József (színész, artivista, Nemzeti Színház, Budapest/Viszák)

Weiner Sennyey Tibor (író, ökológus, Szentendre)

 

A műhelyt szervezte és vezeti: Frank Raddatz (drámaíró, rendező, színháztudós, Berlin) és Domokos Johanna (író, színháztudós, szerkesztő, Budapest/Szováta).

 

 

Program overview (see the detailed program below):

---

11-12.30 Panel I

Ebédszünet

Panel II  14.30-16.00

Kávészünet

Pannel III   16.30-18.00 Film és könyv bemutatók, összegzés

 

PANEL I

Szerződés a természettel

Hans-Jörg RHEINBERGER

Előadásomban Michel Serres francia filozófusnak (1930–2019) a bolygónkkal és bolygónk jövőjével való törődésről szóló Le Contrat Naturel (1990) című kiáltványából indulok ki. Felhívom arra a figyelmet, hogy a körülöttünk lévő dolgoknak, a természetnek újra hangot ad kell adnunk. Ahelyett, hogy paraziták lennénk, újra szimbiontákká kell válnunk.

 

A Föld tragédiája. Klímaváltozás a német nyelvű kortárs színházban.

Andreas ENGLHART

Az éghajlatváltozás és a fajok kihalása szintén óriási kihívást jelent a német nyelvű színház számára. Mindenekelőtt tényeket kellene bemutatni, és ösztönözni kellene az elkötelezettséget. Az előadásban az elmúlt évek paradigmatikus színrevitelei kerülnek bemutatásra, és szóba kerül azok dramaturgia lehetőségei, mely a környezeti kihívásaink megfelelő kezelésére és a szükséges változások elindítására vonatkoznak.

 

A méhészet művészete

Tibor Weiner Sennyey

Milyen tévedése volt Arisztotelésznek a méhekkel kapcsolatban, amelynek óriási hatása lett ennek az európai társadalomra? Hogyan méhészkedett Shakespeare? Miképpen kapcsolódik a művészet, a költészet és a dráma a méhészkedéshez? Milyen felelőssége van a művészeknek e világválság idején? Weiner Sennyey Tibor költő és méhész, a Szapphó, a Diogenész és Kun László című drámák szerzője ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni az előadásában. 

 

 

AntropoNap Vers Vándorlás
Sabira STÅHLBERG 

Antropocén: Ember. Természet. Viszony. Párbeszéd.
Föld. Levegő. Víz. Tűz. Üresség.
Költői performansz sok nyelvvel és fordítással
egy kutató és író, etnobiológus és környezetvédő, poliglott szerzőtől.

 

---

PANEL II

 

A földi élet meghívása a színpadra elménkbe és testünkbe

Eliane BEAUFILS

Bruno Latour utolsó műveiben arra buzdít bennünket, hogy legyünk földiek: ez alatt azt érti, hogy fejlesszük mindannak a lelkiismeretét, ami anyagilag köt bennünket a világhoz, valamint a többiekhez, legyen az emberi vagy sem. Egyes színházi eszközök pontosan arra invitálják a nézőt, hogy tanulmányoza a környezetét és lakótársaival ápolt kapcsolatait. A jelen hozzászólás négy immerzív vagy részvételi eseményt kíván elemezni, amelyek természetükben nagyon eltérőek: Cracks előadást Charlotta Ruth koreográfustól (DK), Devenir forêt-t Marina Pirottól (Bretagne), Où atterrir-t a Latour által alapított Où atterrir kollektívától ( Párizs) és a Democracy of Organisms -t a Club Realtól (D). Azt szeretném megvizsgálni, hogy ezek a művészi élmények, amelyekre a nézőket egyedi helyen invitálják, mennyiben előlegezhetik meg azt a szemléletváltást, amelyet Latour kíván.

 

Cselekedni a többszörös válság ideje alatt? A természeti öngyilkosságunk korában? Színpadon játszani?

Kathrin RÖGGLA

Mint író, aki a többszörös ökológiai válság központi kérdésével foglalkozik, a cselekvés kérdése kulcskérdés lett. Miért nem cselekszünk? Ki kereskedik? Mi az a cselekvés? Észrevehető, hogy sok a szimbolikus politika, valamint a jogi téren történő előrelépés. A „Kedves folyó” szövegem megmutatja, hogy ez egy gazdasági logika része, még akkor is, ha állítólag fölötte áll. Legalábbis az alkalmazott jog szerint. Amikor a folyók jogi személyekké válnak, ez kulcsfontosságú logikai kihívás. A "Das Wasser" című darabomat a tudomány megbízásából hozták létre, és számos szakértői beszélgetésbe kötött ki, hogyan kell csinálni. Miért jön létre ez az óriási fékező hatás, és mi köze ennek a generációs konfliktushoz?

 

Színházi gyakrolat, mint a lokalitás kiteljesítése (in Hungarian)

SZARVAS József

 

A viszáki Kaszás Attila Pajta Színház és Galéria  tizenöt éves múlttal rendelkezik. Minden munkája kortárs alapon megélt őshonos szándékú, összművészeti és lokális kreatív tevékenység. A művelődés alapú multikulturális mindent fogyasztani szándékozó századunk tragikusan szembe fordult a teremteni  tudás és szándék természettel összeműködni tudó és szándékozó   művelés gondolatával. A jelen előadás a kultúra megmaradásának, újraszületésének azon összefüggéseire világít rá, melyhez a hit, nyelvi - fogalmi kötődés - értés, bukolikus tér és legalább  két ember szükséges. Mivel a lokalitáis kiteljesítése minden kornak, generációnak joga, lehetősége, feladata és felelősége, művészként azokat az értékteremtő formákat kerestem meg, melyek a kreatív fizikai és művészi munkát egységesítik.

 

 

A folyók mint természeti és mitikus létezők –  a művészetantropológia perspektívájából

CSÁJI László Koppány

A folyók ősidők óta lenyűgözik az emberiséget. Egyszerre jelenik meg bennük az élet és a halál, a földművelés alapját képezik, de katasztrófák okozói is. A folyók nemcsak környezetünk részei, hanem természeti és kulturális entitások is.  Az előadó a művészetantropológia eszközeivel ragadja meg fizikai, kulturális és mitologikus jelentéseiket. A művészetantropológia egyesíti a kulturális és szociálantropológia, a művészetelmélet és művészettörténet, illetve a kultúratudományok egyéb megközelítéseit. Az előadó egy virtuális utazásra invitálja a közönséget térben és időben, összehasonlító elemzését és következtetéseit saját terepmunkatapasztalatai mellett az elmúlt évszázadok kulturális örökségére építi. 

 

---

 

PANEL III

 

FILM ÉS KÖNYV - BEMUTATÓK

 

A természet szószólói

Frank RADDATZ

Frank Raddatz a 2019-ben Berlinben általa alapított Theater des Anthropozen – a művészet és a tudomány találkozási színtere felületet mutatja be. Az antropocén mindig tudományos konstrukció, és művészeti reflexiója sok tekintetben elválaszthatatlanul kapcsolódik a tudományhoz. A szerző és a rendező Raddatz videoklipek segítségével mutatja be a természet szószólóit különféle államokban, például Ecuadorban, Új-Zélandon, Kanadában vagy Spanyolországban, ahol az erdők, folyók és lagúnák jogi személy státuszt kaptak. Jogi státuszuk miatt a természet ügynökei egyre több országban perelhetik azokat, akik kárt okoznak nekik. A történelem vad körútja azt mutatja, hogy amit természetnek definiálunk, az mindig egy kultúra nézőpontjától függ.

 

 

Megfeleldkezni a világról magnóliavirágzáskor. Skandináv antropocén irodalmi betekintő. (L’Harmattan/ Károli, 2023) 

Johanna DOMOKOS

A bemutatandó antológiában harmincnégy korai és kortárs skandináv szerző művét olvashatjuk, ami önmagában is tanulságos, izgalmas és szép; de ha egymásra vetítjük a szövegeket, megláthatjuk, együtt hogyan formázzák szöveggé ember és természet – napjainkban mind dinamikusabban és fájóbban – alakuló viszonyát.  Antropocén korunkra már szinte minden kiégett, megfáradt köröttünk és bennünk, mert a pusztulás belső és külső értékeinkre egyaránt hat. De a csend, a meggyőződésen és hiten alapuló remény, az elmélázás – és különösen: az esztétikai elmélázás – segíthet, hogy még ilyen körülmények között is magunkra döbbenjünk, és e csodából kiolvashassuk a megoldást.

 

(2023. március 27.)