Jelen/lét fesztivál másodszor a Nemzetiben

A magyarországi bolgár, horvát, görög, német, örmény, roma, szerb és szlovák nemzetiségek előadásai láthatók március 25. és 30. között a Nemzeti Színházban. Csasztvan Andrással, a szarvasi szlovák Cervinus Teátrum vezetőjével, a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség elnökével beszélgettünk.

Mikortól beszélhetünk nemzetiségi színjátszásról Magyarországon?

– Ha a 19. századig tekintünk vissza, akkor elsősorban a német vagy a szerb színház történetére kell gondolnunk, de a tótkomlósi szlovák színjátszásnak is százéves múltja van. A mai helyzet ismeretéhez a rendszerváltoztatás körüli évekig kell ugornunk, mert ekkor került újra előtérbe a nemzetiségi színjátszás ügye. Ebben az időszakban alakult többek között Pécsett a horvát, Szekszárdon a német színház és egy sor további társulat. 2010-ben pedig döntően Gergely László kezdeményezésére létrejött a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség.

Kiket fog össze a szövetség?

– Jelenleg 17 tagunk van, amelyek közül a Budapesten működő Magyarországi Szerb Színház, a Pécsi Horvát Színház, a szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn, a szarvasi Cervinus Teátrum és a budapesti roma színház, a Karaván alkotja a szervezet gerincét. Évente több új előadást állítanak színpadra, és 20–100 közötti előadást játszanak székhelyükön vagy magyarországi nemzetiségi területeken tájolva. Rajtuk kívül még szlovák, bolgár, örmény, görög és több roma színház is működik. A románoknak jelenleg egy diákszínjátszó csoportjuk van a gyulai gimnáziumban.

Voltak a Jelen/lét fesztiválnak előzményei?

– 1993-ban az Ablonczy László vezette Nemzeti Színház adott lehetőséget az első seregszemlére. Aztán egy jó évtizeden keresztül az Arkusfest, ezt követően, immár negyedik alkalommal a Jelen/lét fesztivál teremt fórumot a nemzetiségi társulatok megmutatkozására.

Mit jelent a színház a nemzetiségek számára?

– A nemzetiségek évszázadok óta a nemzeti kultúra részét alkotják. Ezért is van különös jelentősége annak, hogy második alkalommal játszhatunk a nemzet színházában, a Nemzetiben. Úgy vélem, hogy az előadásokon túl ezek a társulatok a kultúrák közötti híd szerepét is betöltik. A kisebbségek számára az asszimiláció kérdése jelenti a legkomolyabb kihívást. A kulturális identitás és az anyanyelv megőrzésében kiemelt szerepet játszik a színházi tevékenység. Ennek egyik fontos eleme, hogy a társulatok kiemelt feladatuknak tartják az anyanemzetek kortárs drámáinak bemutatását, megismertetését.

Mekkora közönséget érnek el a társulatok?

– Évente mintegy 150 ezer nézőt szolgálunk ki. Az előadások többsége magyar felirattal megy, hogy azok is élvezhessék, akik már nem, vagy csak kevéssé beszélik szüleik, nagyszüleik nyelvét. Vannak olyan produkciók is, amelyeket nemcsak az adott nemzetiség nyelvén, hanem magyarul is játszanak, hogy még szélesebb közönséghez eljuthassanak ezek a művek. Tavaly a Nemzetiben mintegy kétezren voltak kíváncsiak ránk, telt házakkal játszottak a társulatok.

Mit kínál az idei fesztivál?

– A társulatok többsége a tavalyi Jelen/lét óta bemutatott új előadásaik­kal szerepel. Így áttekintést kaphatnak a nézők – és reményeink szerint a magyar színházi szakemberek is – arról, mi újat nyújt nyolc hazai nemzetiség tizenhat előadása. Látható horvát klasszikus, valamint kortárs görög és bolgár szövegből készült produkció, a Karaván Színház kortárs ifjúsági problémát tematizáló drámával érkezik. Az örmények az 1915-ben kezdődött, őket sújtó népirtásra emlékeznek. Lesz szlovák irodalmi összeállítás és kortárs cseh vígjáték szlovák nyelven, valamint egy Bereményi Géza és Cseh Tamás ihlette előadás is. Izgalmas és gazdag programmal várjuk az érdeklődőket.

Kornya István

(2019. március 20.)