Nemzetiségek a Nemzetiben - interjú Rusz Milán fesztiválszervezővel

Mióta létezik nemzetiségi színjátszás Magyarországon?

– A német nyelvű színjátszás egykoron még a magyart is megelőzte, ismerjük ezt a történelemből – ma már a németek is nemzetiségiek hazánkban. De a szerb színjátszásnak is régi hagyományai vannak Magyarországon, hiszen a törökök megszállta Szerbia helyett Pesten pezsgett a kulturális élet a 18-19. században. Nagy öröm volt nekünk, magyarországi szerbeknek, hogy a hivatalos polgári színjátszásunk 200. évfordulóját a Nemzetiben ünnepelhettük 2013 decemberében a Csoda a Rondellában című darabbal, amely éppen az első szerb nyelvű pesti előadásról szólt. Nagyot ugorva az időben: a rendszerváltással erősödött fel ez a „mozgalom”.

Mi jelent a nemzetiségi színjátszás ma?

– Elkötelezettséget. Azt az igényt, hogy anyanyelvünket, kultúránkat a színházon keresztül is megőrizzük, erősítsük, hogy a maga természetességével élhessük meg kettős identitásunkat. Az én negyedszázados tapasztalatom az, hogy ezen színházak, társulatok működése egy-egy karizmatikus, elhivatott emberen múlik, aki nem adja fel, és képes éveken keresztül dolgozni az ügy érdekében, tud pályázni, szervezni. Ha végignézünk az idei kínálaton, román társulatot nem találunk, mert most nincs, aki ezt a munkát felvállalná, pedig az előző Jelen/léten még szerepeltek. Hiányoznak a lengyelek is. Nem könnyű út ez számunkra, mert bár erkölcsi támogatás általában jön „odaátról”, a nemzetiségi színházak és társulatok működésének egyedüli anyagi támogatója a mindenkori magyar kormány.

Milyen múltra tekint vissza a Jelen/lét?

– Az első nemzetiségi színházi seregszemle 1993-ban volt. Ablonczy László, a Nemzeti Színház akkori igazgatója úgy gondolta, hogy a Nemzetinek feladata, hogy befogadja és bemutassa a magyarországi nemzetiségek színházi életét. A szerb színház például erre az alkalomra alakult meg hivatalosan, és rajtunk kívül fellépett még a szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn, a Pécsi Horvát Színház, a bolgárok akkor még szerveződő társulata, valamint a Cinka Panna Cigány Színház. Ezután is voltak fesztiváljaink Arcusfeszt néven, jó tíz évvel ezelőtt, Jordán Tamás igazgatása alatt játszhattunk a Nemzetiben. A Jelen/létet 2013-ban és 14-ben szerveztük meg Gergely László kezdeményezésére. A két éve tragikusan elhunyt Gergely László volt a szarvasi szlovák színház alapítója, és 2010-ben döntően az ő erőfeszítése révén alakult meg a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség, amely fontos szervezeti, érdekvédelmi háttérként segíti, ezt az ügyet.

Hogyan, milyen formában működnek a nemzetiségi társulatok?

– Vannak professzionális és amatőr, időszakonként, például egy-egy fesztiválra összeálló társulatok. A rendszeresen játszó intézmények a Pécsi Horvát Színház, amelynek megnyitásra kész az új épülete, a szekszárdi Deutsche Bühne Ungarn, az ő épületüket nemrég újították fel, a szlovák Vertigo Budapesten és a Cervinus Szarvason, két roma társulat: a Cinka Panna és a Karaván, a bolgár Malko Teatro. Ezen kívül görög, örmény, ukrán és több roma társulat működik még.

Hogyan érkezett meg a Jelen/lét a Nemzetibe?

– Évek óta a Nemzetiben van lehetőségünk arra, hogy konferenciákat, összejöveteleket tartson a szövetség. Vidnyánszky Attila is a Nemzeti Színház kiemelt feladatának, küldetése részének tekinti, hogy támogassa ezt a „mozgalmat”, és időről-időre befogadjon nemzetiségi produkciókat is. Ünnepelt már itt a szerb és szlovák színház, a Karavánnal közös gyerekprodukciót indítottak útjára 2014-ben. Néhány év szünet után most jött el a lehetőség újra a Jelen/lét megszervezésére az EMMI és a Nemzeti Színház támogatásának köszönhetően. Ez teszi lehetővé, hogy ilyen gazdag és változatos kínálattal mutatkozhassunk be. Felbecsülhetetlen számunkra az esemény szimbolikus jelentése, vagyis hogy a nemzeti kisebbségek fesztiválja a Nemzetiben talál otthonra.

Különlegességnek ígérkezik a Levesben című előadás, amely „össznemzeti­ségi” bemutató.

– A Levesben a még Gergely László által éltre hívott Magyarországi Nemzetiségek Színházi Társulatának előadása. A témája: milyen ma Magyarországon nemzetiségi identitással nőnek lenni? Hazánkban élő örmény, görög, német, szerb, lengyel és magyar nemzetiségű színésznők tapasztalatai, szövegei alapján készült előadásnak a fesztiválon lesz az ősbemutatója. A próbák – két másik előadáshoz hasonlóan – a szerb színházban folynak. Az előadások döntő többsége az adott nemzetiség nyelvén szól majd, ez az össznemzetiségi előadás kivétel: ők magyarul játszanak.

A Jelen/lét fesztiválnak a Nemzetiben csak a fele látható.

– Itt a profik lépnek fel. Az amatőr és alkalmi társulatok előadásai a Nagymező utcai Szerb Kulturális Központban láthatók. Itt játszanak a szlovének, az örmények, az ukránok, a roma társulatok. Mindenkit szeretettel várunk!

Kornya István

(2018. március 06.)