Vissza a hírekhez
Törőcsik Mari kapta idén a Kölcsey-emlékplakettet
A színművész telefonon keresztül mondott köszönetet: felelevenítette a Himnuszhoz kapcsolódó gyerekkori emlékeit, majd meghatottan Pilinszky János Négysoros című versével köszönte meg az elismerést.
Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettet a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Vári-Fábián László József Attila-díjas költő, műfordító vehette át, de a díjazottak között volt Sebestyén Márta népdalénekes, Görömbei András irodalomtörténész-esszéíró, Jankovics Marcell filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő is.
Jánosi Zoltán hangsúlyozta, hogy Törőcsik Mari jóval több mint száz filmben és számtalan színházi előadásban megformált szerepei "felejthetetlenül rajzolódnak rá" kulturális emlékezetünkre. Felidézte, hogy Törőcsik Marit külföldön is számos elismeréssel, Chicagóban, Cannes-ban, Karlovy Varyban és Salernóban a legjobb női alakítás díjával, itthon pedig többek közt Balázs Béla-, Kossuth- és Jászai Mari-díjjal, valamint a Nemzet Színésze címmel tüntették ki.
A több száz érdeklődő részvételével a helyi református templomban megtartott ünnepségen a díjátadót megelőző istentiszteleten Kiss-Rigó László római katolikus püspök arról beszélt, a kultúra áldása és hatása éppen az, hogy közösséggé tud formálni és kovácsolni egy csoportot vagy egy nemzetet. A kultúra identitást ad és erősít, ezzel immunitást nyújt minden szellemi és lelki rossz befolyás ellen - tette hozzá.
Bölcskei Gusztáv református püspök szentbeszédében a párizsi események kapcsán azt mondta, hogy amikor kultúráról, civilizációk összetalálkozásáról van szó, érdemes elcsendesedni és elgondolkodni azért, hogy elkerüljük az előítéletességet vagy a könnyelmű általánosítást, ami soha nem vezet jóra. "Mert mindegy, hogy az az élet, amit kioltottak keresztyén, zsidó, mohamedán, hitetlen, az mind-mind istengyalázás és istenkáromlás" - fogalmazott a püspök.
Bölcskei Gusztáv rámutatott: aki azt gondolja, hogy a másik hitét és meggyőződését a maga kénye-kedve szerint kigúnyolhatja, besározhatja, annak is legalább egy kis időre el kellene jutni ahhoz a csendhez, amelyikben megkérdezi magától, "én mit tettem azért, hogy ez így legyen?".
Az ünnepséget követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit Kölcsey Ferenc síremlékénél.
A magyar kultúra napját - 1989 óta - január 22-én ünneplik, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
Az 1995-ben alapított Kölcsey-emlékplakettet a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Vári-Fábián László József Attila-díjas költő, műfordító vehette át, de a díjazottak között volt Sebestyén Márta népdalénekes, Görömbei András irodalomtörténész-esszéíró, Jankovics Marcell filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő is.
Jánosi Zoltán hangsúlyozta, hogy Törőcsik Mari jóval több mint száz filmben és számtalan színházi előadásban megformált szerepei "felejthetetlenül rajzolódnak rá" kulturális emlékezetünkre. Felidézte, hogy Törőcsik Marit külföldön is számos elismeréssel, Chicagóban, Cannes-ban, Karlovy Varyban és Salernóban a legjobb női alakítás díjával, itthon pedig többek közt Balázs Béla-, Kossuth- és Jászai Mari-díjjal, valamint a Nemzet Színésze címmel tüntették ki.
A több száz érdeklődő részvételével a helyi református templomban megtartott ünnepségen a díjátadót megelőző istentiszteleten Kiss-Rigó László római katolikus püspök arról beszélt, a kultúra áldása és hatása éppen az, hogy közösséggé tud formálni és kovácsolni egy csoportot vagy egy nemzetet. A kultúra identitást ad és erősít, ezzel immunitást nyújt minden szellemi és lelki rossz befolyás ellen - tette hozzá.
Bölcskei Gusztáv református püspök szentbeszédében a párizsi események kapcsán azt mondta, hogy amikor kultúráról, civilizációk összetalálkozásáról van szó, érdemes elcsendesedni és elgondolkodni azért, hogy elkerüljük az előítéletességet vagy a könnyelmű általánosítást, ami soha nem vezet jóra. "Mert mindegy, hogy az az élet, amit kioltottak keresztyén, zsidó, mohamedán, hitetlen, az mind-mind istengyalázás és istenkáromlás" - fogalmazott a püspök.
Bölcskei Gusztáv rámutatott: aki azt gondolja, hogy a másik hitét és meggyőződését a maga kénye-kedve szerint kigúnyolhatja, besározhatja, annak is legalább egy kis időre el kellene jutni ahhoz a csendhez, amelyikben megkérdezi magától, "én mit tettem azért, hogy ez így legyen?".
Az ünnepséget követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit Kölcsey Ferenc síremlékénél.
A magyar kultúra napját - 1989 óta - január 22-én ünneplik, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
(MTI)
(2015. január 20.)