Schwajda 70

Schwajda emlékét mindössze egy kis emléktábla őrzi a Nemzeti Színház parkjában, amelyet halála után nem sokkal helyeztek Gobbi Hilda szobra… - de tudják mit? Ha eljönnek hozzánk, keressék meg! És persze őrzi sok, a háttérben dolgozó munkatárs, díszítőktől a világosítókig, akiket még ő kért föl a Nemzeti építésére, működtetésére. És természetesen őrzi maga az épület is…

A Nemzeti Színház mai otthonának felépítése az ő nevéhez fűződik: ő volt az új Nemzeti első igazgatója, a társulat alapítója. Sok vita folyt már akkor és azóta is arról, hogy kell-e, s ha igen, ilyen-e a „jó” Nemzeti Színház: az idea, az épület. Schwajda következetesen harcolt az ügyért, állta a nemes és nemtelen kritikát, a támadások zárótüzét, mert mint mondta: „hogy az épület állni fog, és százhetven év után lesz egy Nemzeti Színház, azért megéri.”

1943. március 24-én született Kispesten, de gyermek- és ifjúkorának egy részét Jászkiséren, Tiszaföldváron és Debrecenben tölti. Apja korai halála miatt igen fiatalon dolgozni kényszerül, különböző vállalatoknál, intézményeknél segédmunkás. Első sikeres darabját huszonévesen írja: a Bohóc egy drámapályázat fődíját nyeri el, 1967-ben bemutatja a veszprémi Petőfi Színház.

Néhány évvel később felveszik a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára. Tanárai közt van Nádasdy Kálmán, Major Tamás, Fábry Zoltán, Gyárfás Miklós, Hegedűs Géza és Petrovics Emil. Mesebeli János című diplomamunkáját a békéscsabai Jókai Színház mutatja be. 1973 januárjában Székely Gábor meghívja dramaturgnak a szolnoki Szigligeti Színházba. 1978 áprilisában a színház igazgatójává nevezik ki, de az év augusztusában – minthogy a felső politikai vezetés nem engedi bemutatni Shakespeare A velencei kalmár című drámáját – saját elhatározásából távozik Szolnokról. 1978 és 1985 között dramaturgként dolgozik, többek között Szegeden és Miskolcon.

1985 augusztusától 1992 augusztusáig tart második igazgatói működése Szolnokon. Ekkor szerződteti a színházhoz Törőcsik Marit és Garas Dezsőt. Nemzetközi sikert arat Marquez Száz év magány című regényének színpadi adaptációjával.

1993 tavaszán Törőcsik Marival, Taub Jánossal és számos kiváló színésszel megalapítják Budapesten a Művész Színházat. 1994 nyarán lemond a művészeti vezetésről, szeptemberben követi őt Törőcsik, és a Művész Színház megszűnik. 1995 márciusában kezdődik harmadik igazgatósága a Szigligeti Színházban. Közben 1998-ban a Nemzeti Színház építésének miniszteri biztosává, majd kormánybiztosává nevezik ki.

2000 szeptemberében megválik szolnoki direktorságától. 2002. március 15-én átadják az új Nemzeti Színházat. Schwajda nem vesz részt a megnyitón. Májusban lejár kormánybiztosi megbízatása. Nem őt nevezik ki a Nemzeti igazgatójának. 2002 és 2008 között visszavonultan, nyugdíjasként él. 2008-tól haláláig (2010. április 19.) a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója.

Soltész Éva felvétele Schwajda Györgyről

(2013. november 17.)