Farsang van

A farsangi hagyománykör kezdő időpontjaként január 6-át, vízkereszt – vagy másnéven a háromkirályok – napját jelöljük, utolsó napjaként pedig a húsvét előtti negyvenedik napot, Húshagyókeddet. A tényleges farsang a népi gyakorlatban lényegében három napra, a nagyböjtöt megelőző farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre korlátozódik. A farsangvégi szokások többnyire felvonulásokkal, utcai jelenetekkel nyilvánultak meg. Maszkos alakoskodó farsangi felvonulásokat általában nagyobb falvakban tartottak. Mind a falusi, mind a városi farsangot egyaránt jellemezte a bőséges evés-ivás, játék és táncmulatság. A farsang fogalomköre sokkal tágabb mint a karneválé. A farsang az egész időszakot jelöli a hozzákapcsolódó teljes hagyománykörrel. Ezzel szemben a karnevál időszaka nem jelöl időszakot, hanem elsősorban olyan ünnepséget, amelynek fő jellemzője a jelmezes felvonulás és az álarcos bál. A karnevál szó a latinból származik, első tagja a latin caro, ami húst jelent. Valójában a húshagyó napra vonatkozik. Ezen a napon lehet a böjt megkezdése előtt utoljára húst enni, azaz ezzel a nappal kezdődően el kell hagyni a húst. A farsangi táncmulatság fontos közösségi esemény. Jelentősége van az ismerkedésben és a párválasztásban. A farsang régen a házasságkötések ideje volt. Az eladósorban lévő lányoknak illő volt farsangban férjhez menni.

(2005. január 04.)