GONDOLATALAKOK MITEM

„Mindezen véletlenek ellenére az alapvető kifejezés megmarad, és sok jelenetben a legszebb dolog nem más, mint az egyetlen maszk közömbössége, amely egyszerre nevetséges és komoly szavakat mond ki. 

Ez csak a csontváz ásványi természetéhez hasonlítható, amely az állati hús alatt rejtőzik, s amelynek tragikomikus értékét mindig is felismerték.” (Alfred Jarry) 

És így hirtelen, komikus, egymással ellentétes jelenetek szigetcsoportja bukkan elő, amelyek elszabadulnak, felszabadulnak, és kihirdetik a színház örömhírét: embert még nem fogtak el! 

A színész-trapézművész minden lélegzetvétellel újra feltalálja a teret és a nyelvet. 

A Gondolat Alakjai olykor úgy szakítják át a teret, akár az elme üres lapját. A tér mindent megváltoztat. Egy állati mágnesesség örvényében mindennek a színpad bal oldaláról a jobb oldalára kell kerülnie. 

A világ a pusztulása vagy a megújulása felé rohan? 
A festmény a földön marad, mint felborított szavak. 

„Az emberek ritkán beszélnek maguknak, és soha másoknak olyan dolgokról, amelyeknek nem adtak nevet.” (Joseph a Floribus)