Egerek Zenés mesejáték két részben

Becsukódik a sajtérlelő műhely ajtaja, egércincogás hallatszik, régi ismerősök, a szürke egerek bújnak elő az egérlukból. A tutyimutyi Márton papa, a családszerető Lidi mama és Soma, a játszótéri gyegerek és egerek csapatában  legbátrabb szürke  egér gyerek!  Soma hazafelé a játszótérről találkozik az utcán vagy a játszótéren, ezt már pontosan nem tudom, a világ legszebb fehér egér kislányával, Fruzsinával. A fehér egér család éppen fészket keres, mert megszöktek Zakariástól a világhírű mesélőtől és Jozefinától a földkerekség legakaratosabb madarától. A fehér család kalandos úton a sajtérlelő műhelyben talál egérfészket magának, de a szürke család ezt kikéri magának és…

Nem mesélem tovább! Jertek el, jöjjenek el és nézzék meg! Mi lesz a két szerelmes kisegérrel, Fruzsival, az egér Júliával és Somával, az egér Romeóval! Jó mulatást, sírás-rívást!
(Tóth Géza, rendező)  

A Karaván Színház kezdeményezésére öt színház koprodukciójában a Nemzeti Színház nagyszínpadán látható a sokunk számára ismert zenés mesejáték Egerek címmel. Urbán Gyula meséjének üzenete ma aktuálisabb, mint valaha. 

Az Egerek egy Romeo és Júlia történet, amely a fehér és a szürke egércsaládok között zajlik egy sajtműhelyben. Állatmese, mely észrevétlenül neveli a gyerekeket a jóra, a békés egymás mellett élésre, az elfogadásra, a másmilyenek elfogadására is. A gyermekes családok számára maradandó színházi élményt nyújt a látványos előadás, melyben több színház művészei szerepelnek, és egy példátlan szakmai összefogás eredményeként jött létre.

Képzeljük el, hogy Romeo és Julia egy fehér és egy szürke egércsalád gyermeke, és a két család vetélkedése egy sajtműhelyben zajlik. A konfliktusforrás az egerek között természetesen a szőrszín különbözősége, mássága. „Ezek olyan… amolyanok!” – mondja a fehér egér mama a szürkékről. A két család gyermekei, Soma és Fruzsina azonban – mint Shakespeare drámájában – első látásra egymásba szeretnek, és elkezdődik a konfliktusok sora… Urbán Gyula története egy állatmese, tele kérdésekkel és igazságokkal, amelyek észrevétlenül nevelik a gyerekeket a jóra, a békés egymás mellett élésre, a kölcsönös tiszteletre, a „másmilyenek” elfogadására is.

A Nemzeti Színház kiemelten kezeli a romák és nem romák együttélésének kérdését, a hátrányos helyzetű gyerekek színházba járását, a kulturális javakhoz való hozzáférés javítását. Ennek jegyében születik a kisiskolásoknak szóló előadás a Karaván Színházzal koprodukcióban és a Karaván társulatának előadásában. A Karaván Művészeti Alapítvány színi stúdióként indult 2000-ben. A műhelyt Nyári Oszkár színművész álmodta meg és hozta létre, hogy tehetséges, hátrányos helyzetű – elsősorban cigány – gyerekek számára tandíjmentes színészképző stúdiót működtessen Budapesten. 2002-ben a színi növendékek első vizsgamunkájaként mutatták be a Piccolo Színházban az Urbán Gyula bábjátéka nyomán színpadra alkalmazott Minden egér szereti a sajtot című zenés mesejátékot – amelynek nagyszínpadra átdolgozott verzióját mutatja be a 2014/2015-ös évadban a Nemzeti.

A Minden egér… nyolc éven át ment nagy sikerrel, többször látható volt a Magyar Televízióban is. Bár voltak a Karaván Színháznak más, hasonlóan színvonalas és sikeres produkciói, ez lett a társulat emblematikus előadása. A közönség nyitott és érzékeny volt az előítéletességet kritikusan bemutató mondanivalóra, amit tehetséges cigány és nem cigány színinövendékek hitelesen tudtak felmutatni.

A Nemzeti Színház nagyszínpadára tervezett előadás óriásdíszleteinek köszönhetően a közönség egérléptékből nézheti majd Fruzsina és Soma történetét. A Karaván Színház hivatásos színészei és tanítványai együtt játszanak majd artistaképzős növendékekkel ebben a látványos, nagyszínpadi zenés élményt kínáló produkcióban.