Nemzeti Most Magazin
1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. +361/476-6800
2024. július 20. - Illés Napja

A világon egyedülálló színházi függöny készül a Nemzeti Színházban

 

Különleges eseménynek ad otthont a Nemzeti Színház 2024. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján 11 órától. A teátrum vezérigazgatója, Vidnyánszky Attila felkérésére Kustán Melinda textiltervező iparművész 2019-ben megalkotta egyedi koncepcióját a színház új nagyfüggönyének megtervezésére és kivitelezésére. Az életfát ábrázoló, 167 négyzetméteres textil 64 magyar tájegység hímzési motívumait felhasználva készül a Kárpát-medence számtalan pontján. A készülő nagyfüggönybe a Nemzeti Összetartozás Napján nemcsak a munkafolyamatban már részt vevő hímzőasszonyok, hanem a Nemzeti Színház művészei és dolgozói és minden regisztrált vendégünk belehímezhet.

Az öt éve zajló, rendkívül összetett képzőművészeti-logisztikai munkálatokba kaphat betekintést, aki június 4-én a Nemzeti Színházba látogat. Az egész napos program sajtónyilvános részén (11 és 12.30 között) nemcsak a hímzőasszonyokkal találkozhat, hanem beleláthat a készület különböző fázisaiba is. Vendégeinket az alkalomhoz illő interaktív programokkal várjuk a Nemzeti Színházban. A hímzőasszonyok az eseményt követően kulisszajáráson vesznek részt, majd megtekintik a Tizenhárom almafa című, Wass Albert azonos című műve és korabeli dokumentumok alapján Vidnyánszky Attila által rendezett előadást.

Legyen Ön is részese ennek a világraszóló eseménynek, és hímezzen Ön is velünk. Helyezze el kézjegyét a különleges színházi függönyben, mely az összetartozás részeként köti össze a világ minden pontjáról érkező magyarokat.

Foglaljon időpontot itt: https://forms.gle/BMZeMmsKif9DP7GQ8

 

Kustán Melinda textiltervező iparművész a nagyfüggöny koncepciójáról

A nagyszínpad függönye – a magyar textiltörténeti remekekhez hasonlóan – programkárpit kell, hogy legyen. Inspirációként főként a magyar királyok koronázási palástja 1031-ből; a XIV. századi zárai antependium; Mátyás király trónkárpitja; Erdély és a Lorántffy család egyesített címerével díszített kárpit; Erdélyi szőnyegek; az Esterházy-kincstár főúri textiljei; kazulák, miseruhák; hímzett női kisbundák és férfi subák, vócos subák; a Kárpát-medence parasztház öltözékei, szabadrajzú fonalas munkái szolgáltak. A nagyszínpadi függöny vezető motívuma az életfa, melynek törzsét a honfoglalás kori művészet remekei – a Rakamaz-strázsadombi, a Tarcalon, Rétközberencs határában és másutt megtalált – tarsolylemezek díszítményei ihlették, lombozatát pedig a Kárpát-medence területén fellelhető 60 néprajzi tájegység motívumkincsének feldolgozásai alkotják. Az életfa az ismert kultúrák mindegyikében vezető motívumként szerepel, akár égig érő faként, tetejetlen faként, vagy világfaként – a sámánszertartás fájaként – ismerünk rá. Népművészetünk növényi ornamentikáinak minden egyes motívumcsoportja önmagában hordozza a teljességet, hasonlóképpen ahhoz, ahogy egy sejt leképezi az univerzum egészét. Mégis: mindössze a mesterember tisztes teljesítményét nyújtanám, ha csupán a néprajzi örökségünk egyes mintaelemeit, mint utalásokat, vagy mint építő köveket illeszteném a nagy alkotás szerves egészébe.

 

(2024. május 30.)