A tartalomból:
Portré: Trill Zsolt
„Az már hazugság lenne, csalás, ha a színpadon kívül is megpróbálnék valamilyen szerepet játszani. Ha véget ér az előadás, én újra csak Trill Zsolt vagyok. Igyekszem mindig magamat adni. De az összes színpadi szerep is leginkább abban segít, hogy minél jobban megismerjem azt az embert, aki én vagyok.”
Nemzeti-történet
A 19. század végére megváltozott a közeg, átalakult a játékstílus, a műsor, a technika. Az „aranykort” követően nehezen talált újra magára a Nemzeti. Meglehetősen hosszú válságkorszak köszöntött be, terhelve a verseny, a közönség új elvárásainak való megfelelés és a társadalmi fordulatokhoz való alkalmazkodás kényszereivel.
Mi a Nemzeti Színház?
A kérdésre sok-sok felelet érkezett korról korra hazánkban. Az álmodók, a tervezők, a literátusok és a színházcsinálók, de még a politikusok is megfogalmazták e tárgyban a gondolataikat. A reformkori kezdetektől az 1837-es alapításon át a második világháborúig tartó időszak emblematikus szereplőinek gondolataiból idézünk.
„Venus az ég alján”
Sikeres színpadi szerzőként sok pénzt lehetne keresni. Erre a gondolatra jutott Móricz Zsigmond a naplói tanúsága szerint az 1920-as évek derekán. Az akkor már befutott és sikeres írót állandó anyagi gondok gyötörték. De vajon más nem vonzotta a színház világához? De igen. A szerelem.
(2018. január 4.)